Egy jó kőművesnek sok megrendelése van, éves bevétele magasan meghaladhatja a 9144 eurót.
Júliustól kinek kell fizetnie a mikrojárulékot?
Az önálló kereső tevékenységet folytató személyek (SZČO) számára fontos változások léptek életbe a társadalombiztosítási járulékok terén: július 1-jétől létezik egy új típusú biztosítási díj, az úgynevezett mikrojárulék. Sokan, főleg a kezdő vállalkozók, nem tudják pontosan, rájuk ez vonatkozik-e, s ha igen, mekkora összegben kell azt fizetniük.
Július hagyományosan az a hónap, amikor a Szociális Biztosító (SP) felül szokta bírálni a vállalkozók járulékfizetési kötelezettségét, miközben mindig az adóhivatalhoz benyújtott adóbevallásból indult ki. (Ha valaki halasztást kért az adóhivataltól, s június végéig adta le az adóbevallását, akkor az SP október 1-jei dátummal bírálta felül a járulékfizetési kötelezettségét.) Így egyeseknek júliustól (vagy októbertől) megszűnt, másoknak kialakult a járulékfizetési kötelezettség, és volt, akinek csak a biztosítási díj összegét számolták át. Az új vállalkozókat a vállalkozás első évében az SP gyakorlatilag békén hagyta. Az új szabályozás szerint az SP már nem hagy békén senkit, július 1-jétől megszűnt ez a „járulékfizetési szünet”, legalábbis abban a formájában, ahogy eddig ismertük. Az idén januártól érvényes módosítás értelmében az SP már nem vár az adóbevallásokban megadott adatokra, a társadalombiztosítás automatikusan létrejön – mégpedig a vállalkozói tevékenység megkezdését követő hatodik hónap első napjától. Ez elsősorban a kezdő vállalkozókat vagy azokat érinti, akik több mint 60 hónapig szüneteltették tevékenységüket. Aki 5 évnél rövidebb ideig szüneteltette vállalkozását, ott még hat hónap haladék sincs, a biztosítás azonnal létrejön a tevékenység újrakezdésének napjától.
Változott az is, mikor szűnik meg a biztosítás. Az új szabályok szerint a biztosítás addig marad érvényben, amíg az egyéni vállalkozó be nem fejezi vállalkozói tevékenységét.
Átmeneti időszak
2026. január 1-től június 30-ig átmeneti időszak volt érvényben. Vagyis fél évig továbbra is a 2025 végéig hatályos, korábbi szabályok szerint jártak el, és az SP az átmeneti időszak letelte után most utoljára július 1-jei dátummal felülbírálja a járulékfizetési kötelezettséget. Ezentúl azonban nem fognak júliusig várni. Ha valaki például pár hét múlva, augusztusban úgy dönt, egyéni vállalkozó lesz, innentől számítódik majd az a féléves időszak, mely letelte után azonnal létrejön a kötelező társadalombiztosítás.
Kivetési alap
A vállalkozók többsége a minimális kivetési alapból fizeti a biztosítási díjat, amely összege törvényből kifolyólag mindig az év elején szokott változni. 2025 végéig a minimális kivetési alap a két évvel korábbi átlagbér 50%-a volt, 2026. január 1-jétől azonban már a 60%-ának felel meg. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy jelenleg a minimális kivetési alap 914,40 euró, s az ebből kiszámolt minimális társadalombiztosítási járulék 303,11 euró havonta.
Ugyanakkor idén megváltozott a kivetési alap megállapításának a módja. A magasabb jövedelemmel rendelkező vállalkozók (9144 euró felett évente) a biztosítási járulékot a korábbi képlet szerint fizetik be (azaz az adóalap egy tizenketted részét, a törvényben meghatározott tételekkel kiigazítva, 1,486-os szorzóval megszorozva). Az így meghatározott kivetési alapot kell alkalmazni július 1-jétől (vagy október 1-jétől) egészen a következő év június 30-áig (vagy szeptember 30-áig).
Az alacsonyabb jövedelmű vállalkozók (bevételeik nem érik el a 9144 eurót évente) és a kezdő vállalkozók számára úgynevezett különleges, egyedi kivetési alapot határoztak meg, ami a két évvel ezelőtti havi átlagbér (2024-ben 1524 euró volt) 26%-ának felel meg. 2026-ban ez 396,24 euró. Az ebből kiszámított, új fogalommal jelölt, azaz mikrojáruléknak hívott biztosítási díj az egyedi kivetési alap 33,15%-a, ami havi 131,34 eurónak felel meg.
Szociális és egészségbiztosítás 2026-ban
| Minimális járulék | Maximális járulék | Mikrojárulék |
Egészségbiztosítás | 121,92 € | Nincs korlátozva | Nincs mikrojárulék, a legkisebb |
Társadalombiztosítás | 303,11 euró | 5 557,26 euró | 131,34 euró |
Összesen | 425,03 euró | X | 253,26 euró |
Ki fizet mikrojárulékot?
A mikrojárulék-fizetési kötelezettséget illetően két vállalkozói csoportot kell megvizsgálni. Az egyikbe tartoznak azok a vállalkozók, akik 2026 előtt kezdték meg tevékenységüket. Közülük most júliustól azok vezetnek el mikrojárulékot az SP-be, akiknek a vállalkozásból befolyt jövedelme 2025-ben nem haladott meg egy bizonyos összeget. Eredetileg ezt a határt egységesen mindenki számára 9144 euróban állapították meg, ami a gyakorlatban azt jelentette volna, hogy a mikrojárulékot nagyon alacsony éves jövedelem esetén is behajtották volna, pl. 700 euró vagy nulla jövedelem esetén is. Az intézkedés sokaknak nem tetszett, többen nehéz helyzetbe kerülhettek volna, úgyhogy a politikusok az utolsó pillanatban, június elején megint módosították a törvényt, minek következtében mégiscsak lesz egy csoport – a minimális vagy nulla hasznot termelő vállalkozók –, akik számára végül mégiscsak meghagyták a járulkéfizetési szünetet. A törvényhozók bevezettek még egy limitet: akik 2025-ben legfeljebb a létminimum 10,5-szörösének megfelelő jövedelmet mutattak ki – ami a tavalyi évre vonatkozóan 2876,90 eurót jelent –, nem vezetnek el semmit az SP-be. A mikrojárulékot csak azok fizetik, akik bevétele meghaladta a 2876,90-et, de nem lépte túl a 9144 eurót. Akiknek a jövedelme pedig magasabb volt 9144 eurónál, a tavalyi bevételeik alapján megállapított tényleges járulékot fizetnek, minimum 303,11 eurót.
A vállalkozók másik csoportjába tartoznak azok, akik 2026-ban kezdték meg vállalkozói tevékenységüket. Ők az első 5 hónapban nem fizettek/fizetnek társadalombiztosítási járulékot, azaz úgynevezett járulékmentességet élveznek. A 6. hónaptól azonban, ha jövedelmük meghaladja a 2876,90 eurót, már kötelesek 131,34 euró mikrojárulékot, magasabb bevétel esetén pedig minimum 303,11 eurót fizetni.
A vállalkozókat a Szociális Biztosító július 21-éig automatikusan értesíti a kötelező társadalombiztosítás esetleges keletkezéséről, időtartamáról vagy megszűnéséről, valamint a járulékfizetési kötelezettségük megfelelő összegéről. A levélből megtudhatnak majd minden szükséges információt a biztosítási díj fizetéséről. Az SP által megállapított összeget első alkalommal – már a júliusi hónapra vonatkozó tételt – augusztus 8-áig kell átutalni.
Néhány példa
Varga Erzsébet mindig is ki akarta próbálni a vállalkozást, az idén összeszedte a bátorságát, s januárban kiváltotta a vállalkozói engedélyét. Idáig körülbelül 8000 euró haszonra tett szert. Esetében januártól számítódik a korábbinál jóval rövidebb „járulákfizetési szünet“, vagyis a Szociális Biztosítóval szemben július 1-jétől alakult ki járulékfizetési kötelezettsége. Mostantól kötelezően fizetnie kell a 131,34 eurónyi mikrojárulékot.
Kovács Péter idén májusban váltotta ki a vállalkozói engedélyét, esetében a féléves „járulékfizetési szünet“ október végén jár le, november 1-jétől már neki is kötelezően el kell vezetnie a mikrojárulékot a Szociális Biztosítóba, ha a létminimum 10,5-szörösénél (2026. júliustól ez 295,22 x 10,5 = 3`99,81 euró) több, ám 9144 eurónál kevesebb haszna lesz.
Szabó Imre 2025-ben alapított vállalkozást. Nem fizetett társadalombiztosítási járulékot, hiszen a régi szabályok szerint a vállalkozás első évében mentes volt a járulékfizetés alól. 2026. március 31-éig benyújtotta első jövedelemadó-bevallását, és az ott feltüntett bevételei alapján július 1-jétől társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége keletkezett. Ezentúl 131,34 euró mikrojárulékot kell fizetnie, mivel a tavalyi összjövedelme nem haladta meg a 9144 eurót.
Kis Péter ugyancsak tavaly váltotta ki a vállalkozói engedélyét, s idáig – a régi szabályokkal összhangban – nem vezetett el semmit a Szociális Biztosítóba. Március végéig leadta a tavalyi évre vonatkozó adóbevallását, melyben 9144 eurónál magasabb jövedelmet tüntetett fel. Ez alapján júliustól kialakult a járulékfizetési kötelezettsége, és ezentúl minimum 303,11 eurót kell átutalnia az SP számlájára.
Nagy Katalin szintén 2025-ben kezdett vállalkozni, s a vállalkozás első évében ő is „járulékfizetési szünetet“ élvezett. Nem győzte március végéig leadni az adóbevallását, ezért csak most júniusban dolgozta ki, így az ő tényleges járulékfizetési kötelezettségét október 1-jei dátummal bírálják felül. Július 1-jével azonban véget ért az új szabályokra vonatkozó átmeneti időszak, így Katalin július 1-jétől 131,34 euró mikrojárulékot köteles fizetni, az adóbevallásában feltüntetett jövedelem alapján pedig október 1-jétől vagy folytatja a mikrojárulék fizetését, vagy a bevétel alapján kiszámolt tényleges társadalombiztosítási díjat kell majd átutalnia.
Szép Anna 2015 óta tevékenykedik egyéni vállalkozóként, de idáig soha nem tett szert olyan jelentősebb bevételre, mely alapján a szokásos júliusi felülbírálás során kialakult volna járulékfizetési kötelezettsége. A 2026-tól érvényes szabályok szerint – a március végéig kidolgozott adóbevallásban feltüntetett adatokat figyelembe véve – azonban július 1-jétől mikrojárulékot kell fizetnie, hacsak gyorsan nem szünteti meg a vállalkozását.
Bátor Ildikó jelenleg gyermekgondozási szabadságon van, s mivel a gyes elég alacsony, úgy döntött, amikor ideje engedi, próbál egy kis plusz-bevételre szert tenni. Szeret sütni, úgyhogy januárban kiváltotta a vállalkozói engedélyét, azóta alkalomadtán vállal megrendeléseket, szívesen készít főleg születésnapi tortát. Idáig így mindössze mintegy 1000 eurónyi pluszbevétele volt, úgyhogy továbbra sincs semmilyen kötelezettsége a Szociális Biztosítóval szemben, az alacsony jövedelműek járulékmentességét élvezheti.
(aktuality.sk, firmaren.sk, sza)
Ezt olvasta már ?
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.