Idénymunkás diákok az adótörvények hálójában

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

A nyári idénymunkákra alkalmazott diákok többsége alkalmi munkavállaló, vagyis megbízási szerződés alapján dolgoznak (dohoda o vykonaní práce). „A megbízási szerződés alapján dolgozó alkalmi munkavállalók után nem kell egészségügyi járulékot fizetni” – nyilatkozta Petra Balážová, az Általános Egészségbiztosító szóvivője. Hasonló a helyzet a Szociális Biztosítónak fizetett járulékokkal is. „Az ilyen idénymunkás nem fizet szociális biztosítást sem” – mondta el Jana Ďuriacová, a Szociális Biztosító kommunikációs osztályának igazgatója.

Munkaszerződés

Ha azonban a diákokkal rendes munkaszerződést kötnek, ugyanolyan alkalmazottaknak számítanak, mint bárki más, vagyis az egészségügyi és szociális járulékokat is fizetniük kell. „Az a tény, hogy a munkaszerződés alapján dolgozó még diák, számunkra teljesen mellékes” – vallja Ďuriacová. Az ilyen diákok a bérükből 9,4%-os szociális és 4 százalékos egészségügyi járulékot fizetnek. Ha például a bruttó bérük eléri az 500 eurót, akkor az egészségügyi járulékuk 20, a szociális 47 euró lesz. Persze, az egészségügyi és szociális járulékokat a diákok után maga a munkáltató vonja le, vagyis a diákoknak ezzel nincs semmilyen gondjuk. Az alkalmazott után azonban a munkáltatónak is kell fizetnie 10%-os egészségügyi és 25,20%-os szociális járulékot, a fent említett 500 eurós bruttó bérrel rendelkező diák teljes bérköltsége a munkáltató számára így eléri a 676 eurót.

Míg a megbízási szerződés alapján dolgozók elkerülhetik a járulékfizetést, adózniuk nekik is kell. A munkáltató automatikusan 19%-os adót von le a bérükből, nem mindegy azonban, hogy mekkora a keresetük. Ha ez nem haladja meg az adóalap adómentes részét, az állam az adót visszautalja a diákoknak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy akiknek az éves keresete idén nem nagyobb 3559,30 eurónál, azoknak nem kell adózniuk. Ha ennél többet keresnek, akkor az e feletti összeg után kell adózniuk. Ebből adódóan havonta 296,60 eurós bevételig nem kell adót fizetni, ám a fent említett éves adómentes részre azok is igényt tarthatnak, akik csak az év egy részében dolgoznak. Példaként egy olyan diák említhető, aki csak három hónapot dolgozik, havi 700 euróért. A munkáltató ez esetben ugyan csak a havi adómentes alapot veszi figyelembe, az éves elszámolásnál vagy az adóbevallás benyújtásánál azonban az ilyen diák a 3559,30 eurós összeghatárt alkalmazhatja, vagyis az állam visszautalja számára az adóként befizetett összeget.

Adóbevallás vagy éves elszámolás

Minden dolgozó diáknak tudatosítania kell, hogy az adózás és az adóbevallás két különböző dolog. „Ha az idei bevételeik meghaladják az 1779,65 eurót, akkor jövő március 31-ig adóbevallást kell tenniük, vagy jövő február 15-ig felkérhetik a munkáltatót az éves elszámolás elvégzésére” – nyilatkozta Gabriela Dianová, a Központi Adóigazgatóság szóvivője. Azoknak is megéri azonban adóbevallást tenniük vagy elvégeztetni az éves elszámolást, akik ennél kevesebbet kerestek, hiszen az állam csak így adja vissza számukra a munkáltató által adóelőlegként befizetett összeget. Az adóbevallás és az éves elszámolás között a legnagyobb különbség, hogy ez utóbbival az alkalmazottnak sokkal kevesebb gondja van. Elegendő, ha a munkáltatóját jövő február 15-ig felkéri az éves elszámolásra, és az mindent elvégez helyette. Az adóbevallást ezzel szemben maguknak kell kitölteniük, és jövő március 31-ig eljuttatniuk az adóhivatalhoz, miközben az A-típusú adóívet vehetik igénybe. A 18 év felettiek maguk vallják be az adójukat, e korhatár alattiak helyett a szüleik nyújtják be az adóbevallást. A diáknak visszajáró adót az állam ezt követően májusban fizeti vissza. Az éves elszámolás és az adóbevallás között csak az említett kényelmi szempontokból van különbség, vagyis nem történhet meg, hogy az adóbevallás esetén nagyobb összegre számíthatnánk, mint ha az éves elszámolás mellett döntenénk.

Külföldi diákmunka

Az adóbevallásról azok a diákok se feledkezzenek meg, akik a nyári szünetben külföldön vállalnak munkát. Annak ellenére, hogy az ottani munkáltatójuk már levonta az adót utánuk, a bevételeikről itthon is számot kell adniuk. Ezt csak akkor kerülhetik el, ha a bevételeik nem haladták meg a már említett 1779,65 eurós összeghatárt. Az adóbevalláshoz csatolni kell a külföldi bevételekről és az ott kifizetett adókról szóló igazolásokat is. Mindez persze nem jelenti azt, hogy az említett bevételeket itthon is megadóztatják, hiszen ezt a kettős adóztatás megakadályozásáról szóló szerződések nem teszik lehetővé.

A diákként nyári idénymunkát vállalóknak attól sem kell tartaniuk, hogy a szüleiknek emiatt nem folyósítanák a családi pótlékot. Ez utóbbinak a jogosságát ugyanis kizárólag az alapján bírálják el, hogy a gyermekük még jár-e valamilyen iskolába vagy sem. Épp emiatt azonban nem árt az óvatosság. „A diákok munkavállalását csak a középiskola elvégzését követően, a nyári szünet végéig vizsgáljuk. A gyermektartási díj ebben az időszakban csak akkor jár a szülőnek, ha a gyermeküket megbízási szerződés alapján alkalmazzák” – nyilatkozta Danica Lehocká, az országos munkaügyi központ szóvivője. Vagyis ha valaki elvégzi a középiskolát, és ezt követően munkaszerződés alapján alkalmazzák, a szülők elesnek a pótléktól. A többi időszakban a diákoknak a munkaszerződés megkötésétől sem kell tartaniuk. A családi pótlékra a szülők a gyerek 25 éves koráig jogosultak. (mi)