HIVATALI ÜGYINTÉZÉS A TEMETÉS UTÁN

1. Anyakönyvi hivatal

u Kiállítja a halotti bizonyítványt, és láttamozza a temetéshez való hozzájárulásról szóló kérvényt is. Az eredeti halotti bizonyítványt és az első kivonatot díjmentesen adják, minden további példányért 5 euró illetéket kell fizetni, és csak az a hivatal adhatja ki, amelyik az elhalálozást bejegyezte. Ugyancsak az anyakönyvi hivatalban kell intézni az elhalálozásról szóló értesítéseket, sőt elkérhetik az elhunyt személy személyazonossági igazolványát, s azt eljuttathatják a rendőrségre.

u Az anyakönyvi hivatalnak bejelentési kötelezettsége van bizonyos intézményekkel szemben, úgyhogy az elhalálozásról automatikusan tájékoztatja a következő hivatalokat:

Járásbíróság – hagyatéki eljárás. A bíróság kijelöl egy jegyzőt, aki felszólítja a temetés szervezésével megbízott személyt, hogy dokumentálja az örökhagyó vagyonát, valamint az örökösök számát, személyét.

Lakosság-nyilvántartás – aszerint, hogy az elhunyt hol volt bejelentve állandó lakhelyre.

Szociális Biztosító – noha az anyakönyvi hivatal hivatalból köteles tájékoztatni a halál bekövetkeztéről, az adott hónapban előfordult összes halálesetről egyszerre, havonta egyszer tájékoztat, ezért a későbbi bonyodalmak elkerülése végett a Szociális Biztosítóval érdemes azonnal felvenni a kapcsolatot – a jogtalanul kifizetett összegeket ugyanis utólag visszakövetelik.

Adóhivatal – akkor van jelentősége, ha az elhunyt vállalkozó volt. Az örökösöknek dönteniük kell, folytatják-e a vállalkozást.

A járási hivatal államvédelmi osztálya – ha az elhunyt tartalékos katona volt

2. Életbiztosító

u Ha az elhunytnak volt életbiztosítása, fel kell mondani, s kérni kell az összeg kifizetését. Az ügyintézéshez szükség van a halottvizsgálati bizonyítványra, az elhalálozásról készült statisztikai jelentésre, halotti bizonyítványra. Az életbiztosításban fel lehet tüntetni azt a kedvezményezett személyt, akinek halál esetén a pénzt kifizetik. Ha a biztosított személy nem jelölt meg senkit, akkor a pénz a házastársat, a gyerekeket vagy a szülőket illeti meg. Ha nincsenek ilyen hozzátartozók, akkor a biztosító annak fizet, aki az elhunyttal a halálát megelőző egy évben egy háztartásban élt, gondoskodott róla, vagy az elhunyt tartotta el őt. Ha ilyen személy sem létezik, akkor jöhet szóba egyéb rokon.

3. Szociális Biztosító

u Ha az elhunytnak volt házastársa, illetve gyermeke, a Szociális Biztosító kirendeltségében igényelni kell az özvegyi nyugdíjat, illetve az árvaellátást.

u Ha az elhunyt nyugdíjas volt, és a halála napjáig nem fizették ki a havi járandóságát, azt automatikusan a házastársának fizetik ki az özvegyi nyugdíj keretében. Ha az elhunytnak nem volt házastársa, a nyugdíjat a gyerekeknek fizetik ki, de nekik ezt kérniük kell, minél gyorsabban a halotti bizonyítvány kiállítása után – a biztosítóban a halotti bizonyítványt fel kell mutatni.

u Ha az elhunyt vállalkozó volt, a hozzátartozóinak le kell adniuk a halotti bizonyítvány másolatát, és az esetleges adósságok majd a hagyatéki eljárás tárgyát képezik.

u Ha az elhunyt valamilyen támogatásban részesült, például munkanélküli-segélyt kapott, halála után leállítják a folyósítását. A támogatás nem örökölhető, a halállal megszűnik a jogosultság. A hozzátartozóknak minél gyorsabban el kell juttatniuk a biztosítóba a halotti bizonyítvány másolatát, hogy jogtalanul ne folyósítsanak semmit – utólag ugyanis azt visszakövetelik. Ha viszont olyan pénzről van szó, ami megillette a megboldogultat, csak a biztosító még nem utalta át, azt természetesen nem tartják vissza.

u Ha az elhunyt betegállományban volt, és táppénzt folyósítottak a számára, minél gyorsabban meg kell kérni az orvost, hogy írja alá a betegszabadság befejezéséről szóló nyomtatványt, s azt el kell juttatni a biztosítóba. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy egy ideig még tovább folyósítják a táppénzt, de amikor utólag rájönnek, hogy ez jogtalanul történt, visszakövetelik.

4. Megtakarítás a II. és a III. nyugdíjpillérben

u A Szociális Biztosítón kívül a nyugdíjpénztárat is tájékoztatni kell, el kell juttatni a halotti bizonyítvány másolatát.

u Ha a pénztártag vagy a nyugdíjazott személy elhunyt, és nincs olyan személy, akinek özvegyi vagy árvasági nyugdíjat folyósítsanak, a megtakarított pénzt annak a természetes vagy jogi személynek fizetik ki, akit az elhunyt személy a szerződésben megjelölt.

u Ha ilyen nem létezik, a házastárs örököl, ha az sincs, a pénzt a gyerekek kapják.

u Ha nincsenek gyerekei, a szülei örökölnek. Ha már nem élnek, azok a személyek jogosultak a pénzre, akikkel az elhunyt halála előtt egy évvel egy háztartásban élt, gondoskodtak róla, vagy az elhunyt tartotta el őket.

u Ha ilyen személyek sem léteznek, a megtakarítás a hagyatéki eljárás tárgyát képezi.

u Ami a III. pillért illeti, a megtakarított összeg azé lesz, akit az elhunyt a szerződésben feltüntetett.

u Ha ilyen nincs, a pénzt a hagyatéki eljárás során osztják szét az örökösök között.

5. Egészségbiztosító

u Le kell adni a halotti bizonyítvány másolatát, s vissza kell adni az egészségbiztosítási kártyát, valamint az esetleges kikölcsönzött egészségügyi segédeszközt. Az esetleges adósságok a hagyatéki eljárás tárgyát képezik.

6. Bank

u Ha meghal a bankszámla tulajdonosa, az ott elhelyezett pénz a hagyatéki eljárás tárgyát képezi. Ez érvényes a lakás-takarékpénztárra is.

u Ha az elhunyt házastársa nem volt a bankszámla társtulajdonosa, a bank blokkolja a számlát és a bankkártyát, mihelyt tudomást szerez a tulajdonos haláláról (például a jegyző kér információkat az ott elhelyezett összegről.)

u Ha a hozzátartozók még előtte kivették az összes pénzt, feljegyzik az adatokat.

u Ha a számlára rendszeresen érkezett valamilyen összeg, vagy rendszeresen vontak le valamit, a számla zárolása után mindezt át kell irányítani egy másik számlára.

u Ha az elhunytnak volt hitele, befagyasztják a hagyatéki eljárás befejeződéséig.

7. Vállalkozás

u Ha az elhunyt személy vállalkozott, általában valamelyik hozzátartozó szokta vállalni, hogy ideiglenesen legalább annyira törődik a vállalkozással, hogy megakadályozza az esetleges adósságok felhalmozását.

u Az adóhivatalban a halál bekövetkeztétől számított 15 napon belül jelezni kell, ki lesz ez az ideiglenes ügyintéző. Ennek a személynek fél évig nincs szüksége saját vállalkozási engedélyre.

u A járási hivatal vállalkozói részlegét a haláltól számított egy hónapon belül kell tájékoztatni, hogy folytatja-e valaki a vállalkozást. Ha az örökösödési eljárás során kiderül, senki nem akarja folytatni, az engedélyt bevonják.

u A felhalmozott adósság is a hagyatéki eljárás tárgyát képezi.

u Az örökösnek a haláltól számított három hónapon belül adóbevallást kell készítenie – a határidő meghosszabbítható.

8. Adósságok

u Az elhunyt vagyona az örökös(öke)t illeti meg, az örökség elosztása és a hagyatéki eljárás lefolytatása azonban nem mindig zökkenőmentes, akár bírósági per is lehet belőle.

u Sok probléma megelőzhető, ha az örökhagyó végrendeletben nyilvánítja ki akaratát.

u Miután valaki meghal, az illetékes bíróság megbízásából a kijelölt közjegyző elindítja a hagyatéki eljárást. A jegyző számba veszi az elhunyt vagyonát. Az örökség részét képezi minden, ami az örökhagyó után maradt: pénz, biztosítás, személyes tárgyak, ingatlan, autó, értékpapírok, kölcsönök, de az adósságok is.

u Ha az elhunytnak túl sok a tartozása, meg lehet fontolni az örökség elutasítását. Ehhez mindenkinek joga van, s ezt attól a naptól számított egy hónapon belül lehet megtenni, amikor a bíróság az örököst tájékoztatja az elutasítás lehetőségéről, s annak következményeiről.

u Nem lehet az örökségnek csak egy részéről, például csak a tartozásról lemondani – vagy mindenről lemond valaki, vagy mindent elfogad, és a saját döntését utólag senki nem támadhatja meg. (sza)