Gyakran felmerülő kérdések, válaszok

1. Legkevesebb hány nappal a tervezett szabadság előtt kell jóváhagyni a szabadságot?

Az alkalmazottnak legalább 2 héttel a tervezett pihenés előtt tudnia kell, hogy főnöke jóváhagyta a szabadságot, döntését nem hozhatja meg az utolsó pillanatban. A szabadság ideje csak az alkalmazott beleegyezésével lehet rövidebb.

2. Elutasíthatja vagy kötelezően előírhatja a munkaadó, mikor mehetünk szabadságra?

Igen. Ám ha egy alkalmazott betegség vagy baleset következtében ideiglenesen munkaképtelen és betegszabadságon van, illetve anyasági vagy gyermekgondozási szabadságát tölti, addig a főnök nem rendelheti el a szabadság merítését. Ilyenkor az alkalmazott csak saját kérésére vehet ki szabadnapot.

3. Ha a kéthetes szabadságba 1-2 munkaszüneti nap is beleesik, azért is ki kell írni szabadságot?

Nem. Sőt, ha az alkalmazott összefüggő szabadsága alatt van olyan ünnepnap, melyen egyébként dolgozni szokott, azt sem számítják bele a szabadságába.

4. Mi van, ha a munkaadó úgy rendeli el a túlórákért vagy az ünnepnapon végzett munkáért járó szabadnapot, hogy az beleesik a tervezett szabadságba?

Köteles ilyen napért más, pótszabadnapot kijelölni, a túlórákért vagy ünnepnapokon elvégzett munkáért járó szabadnap nem veszhet el.

5. Próbaidő alatt is igényelhető szabadság?

Igen, ha feltételezhető, hogy az alkalmazott év végéig ledolgozik annyi napot, hogy jogosult lesz szabadságra.

6. Meddig kell meríteni a tavalyról maradt szabadnapokat?

A munka törvénykönyve lehetővé teszi, hogy akár 2–3 hetet is átvigyünk a következő évbe – ez azonban csak olyan cégeknél szokott előfordulni, melyek év közben elhanyagolják alkalmazottaik szabadságának a megtervezését. A legtöbb munkaadó belső szabályzatban határozza meg, hogy legfeljebb hány napot lehet átcsúsztatni – ez általában 5 nap szokott lenni, ám az alkalmazottakkal kötött megállapodás alapján lehet több is. A 2015-ből átcsúsztatott szabadnapok merítéséről a főnöknek legkésőbb 2016. június végéig kellett döntenie. Ha ezt elmulasztotta, akkor az alkalmazott saját belátása szerint bármikor kiveheti ezeket a napokat. Erről azonban legkevesebb 30 nappal előre, írásban kell tájékoztatnia a munkaadóját; az említett határidő csak a munkaadó beleegyezésével lehet rövidebb. (sza)

Forrás: Nemzeti Munkaügyi Felügyelőség