Bizonytalan a lakás-takarékpénztárak prémiuma

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

Az ügyfelek számára az egyik legfontosabb megszorítás, hogy azok, akik áthidaló hitelt vettek fel a lakás-takarékpénztáruktól, jövőre búcsút inthetnek az állami prémiumnak, mivel az új szabályok szerint erre már nem lesznek jogosultak. Mindez nagyjából 110 ezer jelenlegi ügyfelet érint, a megszorítás ugyanis azokra is vonatkozik, akik korábban vették fel az áthidaló hitelt. Mivel jövőre már nem számíthatnak az állami prémiumra, ez az összeg hiányozni fog a hitel visszafizetésénél, vagyis a kölcsön futamideje meghosszabbodik. A lakás-takarékpénztárak előzetes becslései szerint az érintettek többségének a futamidő 6-12 hónappal, egyeseknek pedig akár 18 hónappal is meghosszabbodhat. Akiknek hamarosan lejár a futamidejük, azok a változásokat kevésbé érzik meg. A lakás-takarékpénztárak áthidaló hiteleinek átlagos futamideje jelenleg 10 év körül mozog, az ilyen hitelek átlagos nagysága pedig 17 ezer euró körüli. A hosszabb futamidő az ügyfelek számára természetesen nagyobb költségekkel is járna. Hogy pontosan mennyivel, azt egyelőre a lakás-takarékpénztárak sem képesek felmérni. A módosítás egyedüli nyertese az állam, amely ennek köszönhetően 2013-ban 4-5 millió eurót takaríthat meg. Egyelőre ez is kérdéses, hiszen a módosítás több ügyfelet is elriaszthat, ami az állami bevételek csökkenésével járna.

Az állam a módosítást azzal indokolja, hogy míg a lakás-takarékpénztárak által nyújtott építési hitelek összege 34 millió euró körül mozgott, addig áthidaló hitelként az ügyfelek 403 millió eurót vettek fel, miközben ez utóbbiak a pénzintézetek számára jó üzletnek számítanak, hiszen a feltételek a banki hitelekhez hasonlítanak. „Az állam a takarékoskodóknak nyújtott prémiummal a hosszú távú takarékoskodást kívánja támogatni, és nem a kereskedelmi hiteleket” – érvel a pénzügyi tárca.

Alacsonyabb díjak

Jó hír ugyanakkor hogy jövőre csökkennek a lakás-takarékpénztáraknak fizetett díjak. Jelenleg a pénzintézetek szerződéskötési díjként a célösszeg legfeljebb egy százalékának megfelelő összeget számolhatnak fel, ami januártól 0,9%-ra csökken. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha idén kötünk meg egy szerződést 10 ezer eurós célösszeggel, a szerződéskötés díja legfeljebb 100 euró lehet, jövőre pedig már csak 90, vagyis 10 eurót takarítunk meg. Változik a betétszámla-vezetési díj is, azé a számláé, amelyre a takarékoskodók havonta utalják a pénzüket. Jelenleg ez évente legfeljebb 18 euró lehet, jövőre pedig csak 12. Változnak a feltételek azok számára is, akik már elegendő összeget takarítottak meg ahhoz, hogy hitelt igényelhessenek a lakás-takarékpénztártól. Ha a hitelt idén igénylik, az elintézéséért a pénzintézet 80 eurótól a célösszeg 1%-ának megfelelő összegig terjedő díjat számolhat fel. A módosítás ezt a díjat azonban megszünteti, vagyis ez esetben már nagyobb lehet a megtakarítás. Ha a lakás-takarékpénztárak nem idomítják hozzá a díjszabásukat az új szabályokhoz, az állam megvonhatja tőlük az állami prémiumot.

Szűkmarkúbb prémium

Az egyik legjelentősebb változás az új ügyfeleket érinti, vagyis azokat, akik a törvény januári életbe lépését követően kötik meg a szerződést. Míg jelenleg az ügyfelek akkor is jogosultak a teljes állami prémiumra, ha az ennek az elnyeréséhez szükséges optimális betétet csak az év végén helyezik el a számlájukon, a januárban belépő ügyfelekre ez már nem vonatkozik. Ahhoz, hogy hozzájussanak a teljes állami prémiumhoz, az első negyedévben be kell fizetniük a teljes optimális összeget. Ha ez az idei szinten maradna, 663,9 euró lenne. Ezt kellene befizetni az első negyedévben, hogy a teljes, vagyis 66,39 eurós állami prémiumra jogosultak legyenek. Ha a 663,9 eurót a második negyedévben helyezik el a számlán, az állami prémium már csak 49,80 euró lesz. Ha ugyanezt a harmadik negyedévben teszik meg, 33,20, a negyedik negyedévben pedig már csak 16,60 eurós prémiumra számíthatnak. A lakás-takarékpénztárak ezért azt ajánlják, hogy aki megteheti, még idén kösse meg velük a szerződést, hiszen ebben az esetben az új szabályok rájuk nem vonatkoznak, így az említett összeget bármikor elhelyezhetik a számlán.

Egyelőre azonban azt sem lehet tudni, hogy jövőre mekkora lesz az állami prémium felső határa. A parlament által elfogadott módosítás szerint már a jövő évi prémium nagyságáról is az állami költségvetésben döntenek. Ivan Mikloš pénzügyminiszter közben jelezte, hogy a prémium csökkentését fogja javasolni.

Előnyök és hátrányok

A lakás-takarékpénztáraknak által nyújtott hiteleknek a módosításokat követően is több előnyük lesz a banki kölcsönökkel szemben. Az egyik legfontosabbnak a kiszámíthatóság nevezhető. A lakás-takarékpénztárak által nyújtott építési hitelek kamata ugyanis csak az ügyfél által választott tarifától függ, vagyis nem befolyásolják a pénzpiaci mozgások. Az ügyfél így pontosan tudja, hogy mekkora törlesztő részletet kell fizetnie az egész futamidő alatt. Nem elhanyagolható előnynek számít az is, hogy az építési hitelért nem kell ingatlannal kezeskedni, és nem firtatják az anyagi helyzetünket sem. A lakás-takarékpénztárak által folyósított építési hitelek hátránya ugyanakkor a rövidebb futamidő, ami magasabb havi törlesztő részletekkel jár. A hitelhez leghamarabb 24 havi takarékoskodást követően juthatunk hozzá. Ehhez is csak abban az esetben, ha a belépéskor kifizetjük a célösszeg felét. Ha a fokozatos takarékoskodás mellett döntünk, a kedvező építési hitelre akár 5-6 évet is várni kell.

A hátrányok között említhető az is, hogy Szlovákiában a politikusok sokkal szívesebben módosítgatnak a lakás-takarékpénztárakkal kapcsolatos jogszabályokon, mint a környező országokban. Szlovákiában 19 éve működnek a lakás-takarékpénztárak, és ez alatt 16-szor változtattak az ágazatot szabályozó törvényen. Csehországban például erre csak kétszer került sor. „A gyakori beavatkozások feleslegesen rontják a rendszer megbízhatóságát” – vallja Daniela Vlčková, a Wüstenrot szóvivője. (mi)