ÚJ SZÓ-HÍRNoha 2011.
Az unióban a hazaiakkal azonos bánásmód jár
![](/sites/default/files/styles/image_16_10_w400/public/lead_image/ujszo_14031612664323_45.jpg.webp?itok=moHNEtGs)
ÚJ SZÓ-HÍR
Noha 2011. május 1-je óta az Európai Unió egész területén, továbbá Izlandon és Norvégiában is bármilyen korlátozás és munkavállalási engedély nélkül – idénymunkásként, alkalmazottként és vállalkozóként egyaránt – munkát vállalhatunk, mielőtt külföldre megyünk, érdemes tájékozódni az adott ország szociális rendszeréről.
Alapszabály: akár csak néhány hétre, akár hosszabb időre megy valaki külföldre dolgozni, joga van ahhoz, hogy az adott ország állampolgáraival egyenlő bánásmódban részesüljön. Ez azt jelenti, hogy a munkavégzés első napjától kezdve ugyanazokra az ellátásokra jogosult, mint a helyi munkavállalók. Az egyes uniós tagállamok jogszabályai és társadalombiztosítási rendszerei között azonban jelentős eltérések lehetnek, ezért még a kiutazás előtt fontos tájékozódni az adott országban érvényes szabályokról. „Aki Spanyolországba megy narancsot szedni, arra a szociális biztosítás terén a spanyol normák vonatkoznak” – figyelmeztet a Szociális Biztosító. Ha olyanok mennek külföldre, akik előtte munkanélküliek vagy diákok voltak, és a Szociális Biztosítóval nem kötöttek önkéntes biztosítást, nincs semmilyen bejelentési kötelezettségük. Ha kötöttek biztosítást, eldönthetik, hogy felmondják-e, vagy a külföldi munka alatt is rendszeresen fizetik-e a biztosítási díjat. Az alkalmazottaknak és az egyéni vállalkozóknak jelenteniük kell, hogy másik országban vállalnak munkát, az alkalmazottak helyett a cég tájékoztatja a biztosítót. „Miután megérkeztek az uniós tagállamba, az ottani társadalombiztosítási intézményben ellenőrizzék, hogy be vannak-e jelentve, és mielőtt elhagyják az országot, kérjék az E 104-es nyomtatvány kitöltését, mert ezzel igazolják, hogy az adott országban mennyi ideig volt társadalombiztosításuk. Az E 104-es nyomtatvány birtokában a későbbiekben könynyebb a különböző segélyek kérvényezése, ugyanis a külföldi munkavégzést, főleg a nyári idénymunkát – például a gyümölcs betakarítását – nehéz igazolni. Ha valaki Spanyolországban narancsot szed, a munkavégzés befejezése után a spanyol munkaügyi hivatalban kérje az E 104-es nyomtatvány kitöltését” – figyelmeztet a Szociális Biztosító. Aki EU-n kívüli országba készül, érdeklődje meg, Szlovákia az adott állammal kötött-e a szociális biztosításról szóló nemzetközi szerződést. Ha nem, akkor a munkavállalóra kizárólag az ottani jogszabályok vonatkoznak.
Aki külföldön dolgozik, automatikusan jogot szerez az ott-tartózkodásra. Aki elveszíti állását, továbbra is az adott országban maradhat, és jogosult a különböző szociális ellátásokra, ám azokat a helyi jogszabályok határozzák meg. A jogosultság legtöbbször függ a korábbi járulékfizetési időszakoktól. A munkanélküli-segélyt általában mindenkinek abban az országban kell igényelnie, ahol legutoljára dolgozott. Aki külföldön marad, annak ott kell munkanélküliként regisztráltatnia magát. Ha igazolni kell a korábbi munkaviszonyokat és a társadalombiztosításra való jogosultságot, kérni kell az U1-es nyomtatványt abban az országban, ahol korábban dolgozott. Aki állása elveszítése után hazajön, annak az itteni munkaügyi hivatalban kell jelentkeznie, és meg kell érdeklődnie, hogy itthon jogosult-e munkanélküli-segélyre. Ha igen, kérjen U1 nyomtatványt abban az országban, ahol legutoljára dolgozott. Ha itthon nem jogosult munkanélküli-segélyre, U2 nyomtatványra van szüksége, és kérvényezheti a segély átvitelét abból az országból, ahol munkanélkülivé vált – ha jóváhagyják, legfeljebb 3 hónapig folyósítják.
Külföldre utazás előtt gondolni kell az egészségbiztosításra is. Ki lehet váltani az európai egészségbiztosítási kártyát, mellyel az EU-n belül az összes orvosi kezelésre jogosult lesz bármely uniós országban, de a biztosító mindig csak az ott érvényes szabályok szerint téríti meg a költségeket. Előfordulhat, hogy a kezelés költségeiből például 20–30%-ot a betegnek kell önrész címén fizetnie, ami egy kisebb műtét esetében is drága mulatság lehet. A munkavállalónak mérlegelnie kell, milyen hosszú időre megy külföldre, ott lesz-e egészségbiztosítása, vagy esetleg nem éri-e meg utasbiztosítást kötni. (sza)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.