Mikor lehet érvénytelenné nyilvánítani egy házasságot? Ha egy házasságról kiderül, érvénytelen, az ilyen kötelékben élőket akár meg is büntethetik? Ezekre e kérdésekre keresi a választ ifj. Mészáros Lajos jogász – olvasói levélre reagálva.
Az érvénytelen házasságról
Olvasói levél:
Lányom nemrég egy Csehországban élő marokkói focistához ment feleségül. A házasságkötés előtt a férfi hiteles marokkói iratokkal igazolta, hogy nőtlen, és az anyaországban nem kötött házasságot. A tisztítóba szánt öltönyében azonban egy cseh kerületi bírósági idézést találtunk decemberre, ami szerint válófélben van. Kínosan, de a „vőm” beismerte, hogy már nős volt, de szerinte a Chebi Járásbíróság már kimondta válásukat, és nem tudta, hogy csehországi felesége fellebbezett a döntés ellen. Mivel azt hitte, hogy már elváltak, nem mondta el az igazat lányomnak és a hivataloknak sem. Legszívesebben beadnám a válópert, de a lányom így is ragaszkodik a férfihoz. Ezek után azt szeretnénk tudni, érvényes-e egyáltalán lányom házassága?
A házasságkötés szabadsága fontos alapelve a családjognak. A Tt. 36/2005 sz. családjogi törvény viszont bizonyos esetekben akadályozza a felek házasságkötési szándékát, némely kapcsolatokat nemkívánatosnak minősítve. Ilyen törvényi akadály, ha a házasulók valamelyike már házas (ez a tiltott bigámia esete). Házassági akadály a közeli vérrokonság (pl. a testvérek vagy egyenes ági rokonok házassága) is, vagy ha a házasulóknak fiatal koruk miatt nincs meg a házassághoz szükséges belátási képességük (kiskorúak), vagy ha jogilag nem cselekvőképesek (ún. kiskorúsítottak). Az illetékes bíróság azonban adhat házasságkötési engedélyt a 16. életévüket elért személyeknek, ill. olyan részben cselekvőképes személyeknek is, akik képesek felismerni a házasság jelentőségét.
Ha a törvényben rögzített akadály ellenére létrejön a házasság, úgy az érvénytelen. Az érvénytelen házasság következménye, hogy a felek visszakerülnek házasságkötésük előtti (nőtlen, ill. hajadon) családjogi állapotukba. Olvasónk lányának házassága bizony érvénytelen, hiszen a vőlegény előző házassága még fennált akkor, amikor újraházasodott. Ez még úgy is igaz, hogy a vőlegény előző házasságát az elsőfokú (járás)bíróság felbontotta, hiszen a válóperi eljárás még nem fejeződött be, mert az elsőfokú ítélet nem lett jogerős (tehát végleges), és lehetett még ellene fellebbezni. A volt feleség fellebbezett is, ezért a válóperi keresetről még a fellebbviteli (kerületi) bíróság is fog dönteni, és még az is előfordulhat, hogy nem lesz felbontva olvasónk „vejének” előző házassága.
A marokkói férfi csehországi házassága tehát nem lett jogerősen felbontva, ő mégis újraházasodott. Olvasónk lányával kötött frigye viszont a kettős házasság tilalmába ütközik, ezért érvénytelen. Adott esetben nem is indíthatna az új házastárs válóperi eljárást, hanem a házasság érvénytelenségének kimondását kérhetné a bíróságtól. Ám ha a férj előző házasságát a cseh bíróságok végül jogerősen felbontják, az utóbb kötött házassága a korábbi házasság megszűnésével – a törvény erejénél fogva – újabb házasságkötés nélkül érvényessé válik. Vagyis, adott esetben még olvasónk lánya szándéka szerint is végződhet a bonyolult történet.
Végül meg kell említenünk azt is, hogy a kettős házasság tilalmának megszegése nemcsak családjogi (érvénytelen házasság), de büntetőjogi szankciót is maga után vonhat. A Büntető Törvénykönyv 204. §-a alapján ugyanis, aki házasságának fennállása alatt újabb házasságot köt, vagy aki házas személlyel házasságot köt, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ez a büntetés esetünkben még akkor is esedékes, ha végül az előző házasságot felbontják, és ezzel az új házasság érvényessé válik (konvalidálódik).
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.