Az ajándékozás buktatói

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

Ha a szülők még az életükben a gyerekeiknek ajándékozzák a vagyonukat, nem csupán a hagyatéki eljárással kapcsolatos illetéket spórolják meg, hanem gyorsabb és egyszerűbb ügyintézésre számíthatnak a kataszteri hivatalban is. Az ajándékozásnak is megvannak azonban a hátulütői. Ha több gyerek van a családban, az egyik vagy másik úgy érezheti, a testvérére nagyobb vagyont ruháztak át, mint rá. Ilyen esetben aztán sokszor peres úton próbálnak érvényt szerezni az igazuknak, azt állítva, hogy a szüleik az ajándékozás idején már cselekvőképtelenek voltak, vagyis az egészségi állapotuk és az általuk szedett gyógyszerek hatása miatt már nem voltak olyan állapotban, hogy ajándékozási szerződést kössenek.

Ajándékozási szerződés

Az ajándékozási szerződés az egyik alapvető szerződésfajta, amelynek lényege, hogy az ajándékozó – saját vagyonának rovására – a megajándékozottnak ingyenes vagyoni előnyt nyújt. Az ajándékozás tárgya lehet ingó vagy ingatlan dolog, és lehet vagyoni értékű jog is. A közjegyzők szerint a szülők leggyakrabban az ingatlanaikat szokták odaajándékozni a gyerekeiknek, gyakori azonban a pénz ajándékozása is. Ha úgy döntünk, hogy még az életünkben odaajándékozzuk az ingatlant a gyerekeinknek, alaposan oda kell figyelnünk a szerződésre. Lucia Menkeová, a Rowan Legal ügyvédi iroda munkatársa szerint minden esetben írásos szerződést indokolt kötnünk, amit elkészíthet egy ügyvéd vagy egy közjegyző is. Míg az előbbinek a díját a két fél közötti egyezséggel határozzák meg, a közjegyzők díjszabását az igazságügyi tárca szabja meg. Ha a vagyonunkat a gyerekeinknek szeretnénk ajándékozni, ugyanakkor ezért valamilyen ellenszolgáltatást várunk tőlük, az ajándékozási szerződésről nyugodtan lemondhatunk. Gyakran megtörténik, hogy megkötik az ajándékozási szerződést, és a két fél megegyezik valamilyen ellenszolgáltatásban. A Polgári Törvénykönyv azonban még a részleges ellenszolgáltatást sem teszi lehetővé. Ha a szerződésben akár a legkisebb ellenszolgáltatásról is szó esik, máris nem beszélhetünk ajándékozási szerződésről.

Ne feledjük a haszonélvezeti jogot

A családtagok közötti jogügyleteknél, így az ajándékozásnál is bevett gyakorlat, amikor a tulajdonjogát átruházó fenntartja magának az életfogytiglani haszonélvezeti jogot. Ezzel két dolgot is elér. Egyfelől biztosítja magának az átruházott ingatlan feletti használati jogot, másfelől e dologi jognak címzettjeként olyan helyzetet teremt, amelyben a puszta tulajdonos, vagyis a gyermek, az unoka, a rokon az ő, mint haszonélvező használati jogának átruházása nélkül nem tudja továbbadni a szerződéssel megszerzett ingatlant. A haszonélvezeti jog nem örökíthető át, nem örökölhető, azaz a halál beálltával e jog megszűnik. Ez az a pillanat, amikor a puszta tulajdonos a használati jogot is megszerezve, ezt gyakorolhatja, és ezzel a használattal kiegészített tulajdonjoga felett szabadon, minden megkötés nélkül rendelkezhet.

Az osztatlan tulajdon hátulütői

Az ajándékozás bonyolultabb formája, ha a szülők már a házas gyermeküknek ajándékozzák az ingatlanukat. Ekkor ugyanis el kell dönteniük, hogy kizárólag a fiukra vagy lányunkra írják a tulajdont, vagy a házastársak osztatlan közös tulajdonába adják azt. Ezt még azelőtt el kell döntenünk, hogy megkötnénk a szerződést, hiszen ebben ezt kötelezően fel kell tüntetni. Problémák akadhatnak azonban a szülők között is, hiszen gyakran megesik, hogy míg az egyik szülő odaajándékozná valamely ingatlanukat vagy értéktárgyukat a gyereküknek, a házastársuk azonban ezzel nem ért egyet. Jogi szempontból ilyenkor az a lényeg, hogy kinek a tulajdonában van az adott ingatlan vagy értéktárgy. Az egyik szülő a másik akarata ellenére csak akkor ajándékozhatja el az ingatlanát, ha ez nincs osztatlan közös tulajdonban. Ez utóbbi esetben ugyanis a házastárs jóváhagyására is szükség van.

Ha megromlanak

a kapcsolatok

Nem egyszer megtörténik, hogy az ajándékozást követően a szülők és gyerekeik kapcsolata olyan mértékben megromlik, hogy már képtelenek együtt élni az odaajándékozott ingatlanban. Ez az az eset, ami miatt a szülők legtöbbször az ajándékozási szerződés semmissé tételét kérvényezik. Ha azt szeretnék, hogy az elajándékozott vagyont visszaszolgáltassák, az első lépésben erre írásban kellene felszólítaniuk a megajándékozottat. Ebben fel kell tüntetni az okokat, amelyek miatt az ajándék visszaszolgáltatását követelik.

Ha ezzel a megajándékozott nem ért egyet, márpedig az esetek többségében ez a helyzet, akkor kizárólag bírósági úton szerezhetnek érvényt az igazuknak. Ha a bíróságon sikerrel járnak, a kataszteri hivatalban az ingatlant újra a nevükre írják. A bírósági eljárás rendkívül idő- és pénzigényes, ráadásul a családtagokat lelkileg is alaposan megviseli. Az ajándékba adónak ugyanis korántsem könnyű bebizonyítania, hogy például a gyerekei nem viselkednek vele megfelelően. Nem számít ugyanis elegendő oknak a jó erkölcsök egyszerű megsértése, ha az ajándékozási szerződést fel szeretnénk mondani, a jó erkölcsök durva megsértését kell bizonyítanunk.

Higgadtan döntsünk

Mielőtt megkötnénk az ajándékozási szerződést, érdemes alaposan átgondolni ennek minden következményét. Az emberek ugyanis idővel alapos változáson eshetnek át, ami nem egyszer pokollá teheti az ajándékozók és a megajándékozottak életét is. Nem egyszer ugyanis az életfogytiglani haszonélvezeti joggal rendelkező szülő tör borsot a vele együtt élő gyerekei orra alá. Gyakorta előfordul, a konfliktusok kiváltói között azok a családtagok is szerepelnek, akik kimaradtak az ajándékozási szerződésből. (mi, HN, TASR)