A válásokról és azok okairól

Olvasónk leveléből is kitűnik: a válás mély nyomokat hagyó negatív élmény nemcsak a volt házastársak, de gyermekeik és gyakran az elváltak családjai számára is. Ezért a bíróságok minden esetben igyekeznek megállapítani, hogy milyen okok vezettek a házasság megromlásához, és hogy ezek olyan jellegűek-e, amelyek a további együttélést és a házasság fenntartását már lehetetlenné teszik.

Nem felel meg a valóságnak az a vélemény, amely szerint a bíróság nem választja el a házastársakat, ha egyikük nem egyezik bele a válásba. Ha a bíróság megállapítja, hogy a házastársi viszonyok tartósan megromlottak, a házasság már nem szolgálja a gyermekek érdekeit, és a házastársak együttélése lehetetlenné vált, a házasságot ilyen indokolt esetben felbontja akkor is, ha valamelyik házastárs nem egyezett bele a válásba.

Családjogi előírásaink megengedik a házastársak megegyezése alapján történő válást is, ha a házastársak gyermekeik érdekeivel összhangban megegyeznek azok elhelyezéséről, tartásdíjáról, a szülők és a gyermekek közötti kapcsolattartásról és egyéb szükségleteikről. Ezek a válások egyszerűbbek, gyorsabbak és kevésbé emotívak. Gyorsabban döntenek a bíróságok azokról a válásokról is, amikor az egyik házastárs elhagyja a közös háztartást és tartósan külön él, külön háztartást vezet, és csak a gyerekekről való gondoskodás marad a házastársak úgymond közös nevezője.

A Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly nálunk 100 megkötött házasságra 31 válást tartottak nyilván. Válóperes ügyvéd kollégák szerint a válás szempontjából legkritikusabb a házasság 5–7. éve. Ami a válás okait illeti, szintén szakmai vélemény, hogy sokszor nemcsak egy ok vezet a váláshoz, hiszen például az alkoholizmus könnyen vezethet bántalmazáshoz, a későn felismert jellembeli különbségek is vezethetnek a házastársak hűtlenségéhez stb. A bíróságok csupán döntéseik indokláséban foglalkoznak a válás okaival, tehát a válás okait nem mondják ki úgy, mint magát a válás tényét, sőt, a megegyezéssel felbontott házasságok esetében gyakran még az indoklást is mellőzik.

Olvasónk jól gondolja, statisztikai adatok és kutatások szerint valóban a leggyakoribb válóokok közé tartozik az alkoholizmus és más függőségek. Ma már ugyanis nemcsak az alkohol jelent gyakori válóokot, hanem a kábítószer-, játék- vagy akár pornófüggőség is. Sűrűn előforduló válóok továbbá a túlzott féltékenység, amely a legszebb kapcsolatokat is tönkreteheti. A válóperes bírók gyakran a házastársak közti jellembeli különbségekkel indokolják a válásokat. Ilyen esetek a „két külön világként” jellemzett kapcsolatok, amikor nincs közös nevező a kapcsolatban, a házastárs egyedül érzi magát. Számottevő súllyal szerepel a válás okai között a hűtlenség is, amelyet az elhidegüléssel szoktak a válópert kezdeményezők magyarázni. Végül, viszonylag gyakori és súlyos válóokként hozzák fel az anyagi bizonytalanságot, a szülői befolyást, a szexuális problémákat és a család iránti érdektelenséget.