A jövőben akár 68 év is lehet a nyugdíjkorhatár

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

A Dzurinda-kormány 2006-ban vezette be a 62 éves nyugdíjkorhatárt. A férfiak számára nincs úgynevezett átmeneti időszak, ők egységesen 62 évesen mennek nyugdíjba. A nők számára azonban még mindig tart az átmeneti időszak, ami azt jelenti, hogy 62 évesen azok a nők mennek nyugdíjba, akik 1961 után születtek. Az ennél korábban született nőknek még nem kell megvárniuk a 62. életévük betöltését, hamarabb elmehetnek nyugdíjba, de nem bármikor.

Korábbi gyakorlat

A régi törvény szerint a nő 53 évesen elmehetett nyugdíjba, ha öt vagy több gyermeket nevelt fel. 54 évesen mehetett nyugdíjba három vagy négy gyerek felnevelésével, ha két gyereke volt, akkor 55 évesen vonulhatott nyugállományba. Egy gyerek mellett 56 évesen, a gyermektelen nő 57 évesen nyugdíjba vonulhatott.

Jelenleg

Erre az 53–­57 éves korhatárra a Dzurinda-kormány döntése alapján a nők bizonyos időszakot „ráhúznak”, így valamivel később mehetnek nyugdíjba. Az 1961-ben született nőknek például már nagyjából nyolc évet kell pluszban dolgozniuk, az 1962-ben és később született nők pedig már mindannyian 62 évesen vonulhatnak csak nyugállományba. Egy példa: egy 1961-ben született, öt gyermeket nevelő nő a régi törvény szerint 2014-ben, 53 évesen mehetett volna nyugdíjba. De mivel a nők nyugdíjkorhatára is 62 lett, így ez a nő plusz 8 év 6 hónapt dolgozik, vagyis jóval később, 2022-ben mehet nyugdíjba.

Elkerülhetetlen a korhatár emelése

A jelenlegi rendelkezés szerint tehát az 1962-ben és később született nők, függetlenül attól, hogy hány gyermeket neveltek, 62 évesen válhatnak nyugdíjassá. Feltételezhető azonban, hogy mivel Európa-szerte emelik a nyugdíjkorhatárt, előbb-utóbb nálunk is sor kerül erre. A kormány tavalyi megalakulása után a kormányfő még azt mondta, nem emelik a nyugdíjkorhatárt, ám a múlt hónapban Jozef Mihál munka-, szociális- és családügyi miniszter már felvázolta az esetleges nyugdíjkorhatár-emelésre vonatkozó elképzeléseit.

Változások 2016-tól

A minisztérium a nyugdíjrendszerben az igazi nagy változásokat 2016-tól tervezi, amikortól megváltozna a nyugdíjkorhatár is. A tervezet azonban még nem teljesen egyértelmű. A minisztérium nem tervezi a korhatár automatikus emelését. Ha a jövőben nőne az átlagéletkor, vagyis az emberek több időt töltenének nyugdíjban, a nyugdíjkorhatár emelkedne. Ellenkező esetben csökkenhetne is, legalábbis a tárcavezető szerint, de mivel nem a korhatár-csökkentés az európai trend, elemzők szerint igen nehezen elképzelhető, hogy nálunk csökkenjen a nyugdíjkorhatár. Éppen ellenkezőleg, a legtöbb európai országban 65 év a nyugdíjkorhatár, ennek bevezetését már maga a szlovák miniszterelnök is sejtetni engedte.

A mai negyvenesek és fiatalabbak

A demográfiai mutatókat figyelembe véve szinte biztosak lehetünk benne, hogy a hogy a ma a negyvenes éveik elején járók és a fiatalabbak számára a jelenlegi 62-nél biztosan magasabb lesz a nyugdíjkorhatár. Legalább 65, de nem elképzelhetetlen a 67-68 éves korhatár sem, némely uniós ország már ezt is tervezi.

Az érem másik oldala

Ma, amikor már egy ötvenéves ember is nagyon nehezen talál magának új állást, kérdés, mi lesz azokkal, akiket például ilyen életkorban bocsát el munkaadójuk. Egy ötvenéves személynek ma még 12 éve van a nyugdíjig. Ha a nyugdíjkorhatárt még tovább emelik, még hosszabb ideje marad hátra a nyugdíjig, akár 15-18 éve is. Alkalmazni viszont nem akarják őt. Nyilvánvalóan változtatni kell tehát a szociális rendszeren is, nehezen elképzelhető ugyanis, hogy valaki hosszú évekig szociális segélyből éljen. Felvetődik az a kérdés is, hogy ha 65-68 évesen még dolgozniuk kell az embereknek, hol és mikor tudnak elhelyezkedni majd a pályakezdő fiatalok, ha addig nem történik radikális változás a munkapiacon. Nehéz lesz tehát mind a fiatal, mind az idősebb generáció helyzete. (sán)