Vannak olyan családi házak, melyek olyan közel állnak a szomszéd házhoz, hogy egyes részeit csak a szomszéd telkéről lehet megközelíteni. De mi van akkor, ha a szomszéd nem engedi meg, hogy a telkére lépjünk? Ifj. Mészáros Lajos jogász erre a kérdésre keresi a választ – olvasói levélre reagálva.
A haladéktalan bírósági intézkedésről
Olvasói levél
Feleségemmel sikeresen pályáztunk az állami házfelújítási támogatásra, így végre hőszigetelni tudjuk öregebb családi házunkat. A támogatási szerződést már aláírtuk, és kezdenénk a munkát, de van egy gond. Házunk egyik fala ugyanis határos a szomszéd elkerített udvarával, amelyhez úgy férnénk csak hozzá, ha ő beenged. Amikor viszont erre megkértük, ránk förmedt, hogy ezt sosem engedi meg, azóta pedig szóba sem áll velünk. A felújítás határideje 2026 márciusa, de a szomszéd miatt ebből kifuthatunk, az érintett fal szigetelése nélkül pedig a kötelező minimális energiaspórolási szintet sem tudjuk teljesíteni, ezért elveszhet a támogatás. Én egyébként úgy tudom, hogy a szomszéd ilyen esetben köteles minket ráengedni a telkére, de nem hiszem, hogy érdemes perelnünk, mert két és fél év alatt úgysem születik döntés. Azt szeretném kérdezni, hogy létezik-e valamilyen „gyorsított” eljárás, ami által még határidőn belül kötelezhető volna a szomszéd, hogy engedjen be a telkére?
Válaszunkban először is a szomszéd kötelességével kapcsolatos állításokat erősítenénk meg, hiszen a Polgári Törvénykönyv szerint a szomszédos telkek tulajdonosai kötelesek ideiglenesen lehetővé tenni a belépést telkeikre pl. építmények karbantartásának szüksége miatt. A hőszigetelés pedig karbantartásnak számít, vagyis olvasónk adott esetben joggal követelheti a szomszéd telekre való ideiglenes belépést, azzal, hogy ha szigetelés közben a telken kár keletkezne, a kár okozója (pl. olvasónk, munkások) köteles volna azt megtéríteni.
Olvasónknak sajnos igaza van abban is, hogy 2026-ig nem biztos, hogy jogigényét érvényesíteni tudná egy „klasszikus” perben. Így is van viszont olyan jogeszköz, amivel adott esetben élhet: javaslatot tehet ugyanis egy ún. haladéktalan bírósági intézkedés kiadására.
A haladéktalan intézkedés (neodkladné opatrenie) lényege, hogy ha egy jogvita során bizonyos körülmények rendezése nem tűr halasztást, akár már egy peres ügy elején, ill. közben is, sőt, akár peren kívül is elérhető, hogy a másik fél valamilyen kötelességet haladéktalanul teljesítsen (valamit megtegyen, eltűrjön stb.). Ez a jogeszköz 2016-tól létezik, elődje az ún. előzetes intézkedés (predbežné opatrenie) volt, ám míg előzetes intézkedést csak akkor lehetett javasolni, ha a felek egy érdemi („fő”) pert is vezettek, a ma létező haladéktalan intézkedés kiadása akkor is javasolható, ha az adott ügyben nem indul érdemi per.
Olvasónk tehát javaslattal fordulhat a bírósághoz, hogy az adjon ki egy haladéktalan intézkedést, amelyben kötelezi a szomszédot, hogy a hőszigeteléshez szükséges időre tűrje el a telkére való belépést. Az eljárás előnye, hogy a bíróságnak 30 napon belül döntenie kell a javaslatról, akár tárgyalás elrendelése nélkül is, ám a haladéktalan intézkedést csakis akkor adja ki, ha az indítványozó a javaslatában szereplő állításait hitelt érdemlően igazolja. Ahhoz tehát, hogy olvasónk javaslata sikeres lehessen, alá kell benne támasztania a támogatás megszerzését, elvesztésének veszélyét, a felújítási határidőt és a szomszéd elutasító hozzáállását.
Végül fontos megjegyezni, hogy a haladéktalan intézkedés kiadásáról szóló döntés már a kézbesítéssel végrehajthatóvá válik, ami azt jelenti, hogy a szomszéd mint alperes ugyan fellebezhet a döntés ellen, ám attól még el kell tűrnie a telkére való belépést, amint a döntést kézbesítik neki – ezért is lehet olvasónk számára ideális jogeszköz az említett intézkedés.
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.