2012-ben változások a családtámogatásban

SÁNDOR RENÁTA

Iveta Radičová kormányfő még mielőtt miniszterelnök lett hangsúlyozta, egyik legfontosabb célja a kisgyerekes szülők helyzetének javítása. A kormányprogramba is bekerültek az erre vonatkozó elképzelések, igaz, elég általánosan, mindent az állami költségvetés helyzetétől téve függővé. Az egyik nagy változás az ún. anyasági (materské) összegének és az anyasági szabadság idejének emelése. (Figyelem: az anyasági szabadság nem tévesztendő össze a gyermekgondozási szabadsággal – az anyasági szabadság a hároméves gyermekgondozási szabadság része). A kormány eredeti célja az volt, hogy 2014-ig 52 hétre növeli az anyasági szabadság hosszát, az összegét pedig a szülő bruttó bérének 75 százalékában határozza meg, ami lényegében az egész nettó bér. Nos, az ígéret csak részben teljesült. 2011-től az addigi 28 hét anyasági szabadságot 34 hétre növelte a kormány (ikrek esetében 43 hétre). Ez a tervek szerint 2014-ig minden évben hat héttel nőtt volna, tehát 2012-től 40 hét lett volna. Pénzhiányra hivatkozva nem valósították meg, tehát 2012 januárjáról is 34 hét az anyasági szabadság, ikrek esetében is marad a 43 hét. Az anyasági szabadságot egyébként általában a szülés előtt hat-nyolc héttel kezdik meg a kismamák.

Azoknak, akik tavaly szültek, az anyasági szabadságuk átnyúlik az idei évre, automatikusan meghosszabbodik, tehát nekik is 40 hét jár, nem kell kérvényezniük.

Nőtt az anyasági

segély összege

Az ígéret másik részét megtartotta a kormány – vagyis az anyasági segély összege emelkedik. Ez a nő bruttó bérének 60 százaléka volt 2011-ben, idén pedig már 65 százaléka. Vonatkozik ez azokra is, akik még tavaly szültek.

Kinek jár

Szülési-anyasági (materské) segélyre az jogosult, aki a szülés előtt legalább 270 napig fizette a betegbiztosítást. Aki nem dolgozott, pontosabban: nem fizette a meghatározott ideig a betegbiztosítást a Szociális Biztosítóba, az nem jogosult a szülési szabadságra, hanem rögtön a gyermekgondozási szabadságot kezdi, és gyermekgondozási segélyt kap. Ennek összege azonban (általában) alacsonyabb, mint az anyasági segélyé.

A gyermekgondozási segély ugyanis idén januártól 194,70 euró, az anyasági segélyt pedig az anya béréből számítják ki.

Negatív változás

Februártól ezen a téren nagy változás történik, amely negatívan érinti a kismamákat. A kismamák eddig ugyanis úgy biztosíthattak maguknak magasabb anyaságit, ha 270 napig (kilenc hónapig) a kötelező betegbiztosítás mellett önkéntes betegbiztosítást is fizettek a Szociális Biztosítóba. Például havi nem egész 50 euró befizetésével 34 hétig 670 eurós segélyre volt jogosult az anya.

A kormány 2012 februárjától jócskán szigorít. Már nem lehet külön csak önkéntes betegbiztosítást fizetni, s ezzel biztosítani a magasabb anyasági segélyt, hanem az egész biztosítási csomagot meg kell fizetni – tehát a nyugdíj- és munkanélküliségi biztosítást is.

Ez viszont már havi 120 eurót tesz ki, ami miatt az eddiginél jóval kevesebben fognak élni az önkéntes biztosítás lehetőségével. Önkéntes betegbiztosítást (úgy, hogy a másik kettőt nem kell fizetniük) csak azok köthetnek, akiknek nincs meg az anyasági segélyre feljogosító 270 napos biztosításuk. Ők is csak a hiányzó részt pótolhatják, és csak abban az esetben, ha azért nem fizették a kötelező biztosítást, mert elvesztették állásukat vagy megszűnt a vállalkozásuk. Azok azonban, akik még tavaly elkezdték fizetni az önkéntes betegbiztosítást, ebben az évben február elseje után is tovább fizethetik.

Az anyasági segély ugyan a nő bérének 65 százaléka idén, de van egy alsó és felső határa. a legkisebb összeg idén 228,30 euró, a legmagasabb 762 euró.

Gyermekgondozási segély

Az anyasági letelte után jár a gyermekgondozási segély. Ennek összege januártól 194,70 euró, alig négyeurós növekedést jelent tehát a tavalyi összeghez képest. Vannak szülők, akik a Fico-kormány idején hozott törvény alapján még 256 eurót kapnak. A Fico-kormány törvénye szerint kétféle összeget kaphattak a kismamák. Azok, akik jogosultak voltak az anyaságira, 256 eurós gyest kaptak a gyermek 24 hónapos koráig, a többiek, akiknek nem volt semmilyen betegbiztosításuk, (általában a munkanélküliek), 164,22 eurót kaptak. A Radičová-kormány egységesítette az összeget, mindenkinek 190,10 euró járt tavaly. Azok azonban, akik már akkor 256 eurót kaptak, továbbra is kapták a magasabb összegű gyest, de csak a gyerek 20 hónapos koráig. Még mindig vannak tehát – néhány ezer szülőről van szó –, akik még a 256 eurót kapják, de amint húsz hónapos lesz a gyermekük, ők is csak 194,70 eurót kapnak.

Vállalhat munkát a gyesen levő szülő, anélkül, hogy elveszítené a gyermekgondozási segélyre való jogosultságát, ez a Radičová-kormány egyik intézkedése, Ficóék ezt nem tették lehetővé. A szülő akkor sem veszíti el a gyermekgondozási segélyt, ha a gyereket bölcsődébe, óvodába adja, vagy más gondoskodik róla. Nem szüntette meg a Radičová-kormány az úgynevezett gyermekgondozási díjat sem, sőt emelte annak összegét.

Ez lényegében a gyermekgondozási segély alternatívája, akkor kaphatja a szülő, ha a gyermekét bölcsődébe, óvodába jártja, vagy iparengedéllyel rendelkező felnőtt vigyáz rá. Előnye, hogy magasabb, mint a gyes – havi 230 euró –, viszont jelentős hátránya, hogy rengeteg adminisztrációval jár, havonta ki kell mutatni a gyerekre fordított költségeket, ráadásul a 230 euró a maximális összeg, a szociális hivatal csak a kimutatott összeget fizeti ki, ami akár kisebb is lehet, mint a 194,70 eurós gyes. Ha nem mutatja ki a havi költségeket a szülő, vagy a gyerekre nem iparengedéllyel rendelkező felnőtt vigyáz (márpedig a nagyszülők többségének nincs iparengedélye), akkor a díj összege csak 41,70 euró.

A gyermekgondozási díjnak igazából csak a Fico-kormány alatt volt úgymond értelme, mert azok a szülők, akik a gyes alatt dolgoztak, mégiscsak kaptak a gyermekükre valamiféle támogatást a gyes helyett. Most azonban, amikor a gyesen levő szülő dolgozhat, úgy, hogy nem veszíti el a járulékot, nagyon kevesen élnek a másik juttatás, tehát a gyermekgondozási díj lehetőségével.

További támogatások

A gyermek születésekor járó egyszeri támogatás 151,37 euró, a járási munka-, szociális és családügyi hivatalban kell kérvényezni. A családi pótlék idén 22,54 euró, ez a gyermek tanulmányainak befejezéséig, de legfeljebb 25 éves koráig jár. A gyereket nevelő nyugdíjas szülők a családi pótlék mellé még 10,57 eurót kapnak, ez a tavalyihoz képest pár centtel nőtt.

Öt évre

kitolható a gyes

A munkatörvénykönyv tavaly szeptembertől életbe lépett módosítása, noha például a szakszervezetek szerint sokkal több rosszat hoz a munkavállaló számára, mint a Fico-féle törvény, a kisgyerekes anyákat jobban védi és kedvező rendelkezéseket tartalmaz számukra. Például a hároméves gyermekgondozási szabadságot öt év alatt lehet kimeríteni. Ez nem úgy értendő, hogy ötéves a gyes, hanem hogy a három évet a szülő megszakíthatja egy időre, visszamehet dolgozni, majd újra gyesre mehet. Nem biztos, hogy a munkaadó ennek örül, de a szülőnek a törvény szerint joga van hozzá.

Ugyanabban

a beosztásban

Az is a kismamákat védi, hogy a munkáltató a gyes letelte után köteles őket ugyanabba a funkcióba visszavenni, ahonnan szülési szabadságra mentek. Bár ez is megkerülhető, mert a munkáltató köteles ugyan visszavenni a szülőt a funkciójába, átszervezési okok miatt azonban a gyesről visszatért alkalmazott is más pozícióba helyezhető, gyakorlatilag akár másnap. Ha időközben az ugyanolyan beosztásban levő, ugyanolyan munkakörben dolgozó kollégák bére emelkedett, akkor a munkaadó köteles a gyesről visszatérő szülő bérét is ugyanolyan szintre emelni.

Várandós nő és

a próbaidő

A próbaidő alatt bárkit, bármikor, indoklás nélkül el lehet bocsátani, így rendelkezik a jogszabály. A tavaly ősztől érvényes új munkatörvénykönyv szerint azonban a várandós nők kivételt képeznek. Az ilyen alkalmazottaknak a munkaadó köteles megindokolni, még próbaidő alatt is, hogy miért bocsátja el.