A magyarok takarékosabbak, mint a szlovákok

Megtakarítás
Magyarország |

Sokkal óvatosabbak és tudatosabbak lettek magyar háztartások a 2008-as válság után. Emiatt nőttek a megtakarításaik, miközben arányaiban kevesebbet fogyasztanak. 

A javuló jövedelmi helyzet és a kamatok emelkedése tovább erősítheti magyar háztartások megtakarítási kedvét – állapította meg Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője a VG cikkében.  

A hazai háztartások megtakarítási rátája 2019-ben és a járvány berobbanásának évében, 2020-ban is a GDP 15 százaléka körül alakult. Az idén a családi adó-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj és a fegyverpénz mellett a béremelések adhatnak újabb lendületet a lakossági megtakarítások növekedésének. Szintén ebbe az irányba hatna, ha tovább emelkednének a reálkamatok, amire a jegybank szigorító lépései miatt jó esély van. 

A megtakarítási hajlandóság mérőszáma a megtakarítási ráta. Ez esetünkben azt mutatja, hogy a háztartások az adott időszakban rendelkezésre álló jövedelmük hány százalékát halmozzák fel későbbi szükségleteik teljesítésére pénzügyi eszközökben, illetve tőkejavakban. A rendelkezésre álló jövedelem fennmaradó részét fogyasztásra, azaz az adott időszakban felmerült szükségletekre fordítják.  

A régió adatait vizsgálva kijelenthető, hogy a visegrádi országok közül a magyar lett a legtakarékosabb nemzet: a lengyel megtakarítási ráta jóval kisebb a magyarnál (2019-ben 2,9, 2020-ban 8,8 százalék), de a szlovák is elmarad attól (9,8, illetve 10,9 százalék), egyedül a cseh (2019-ben még kisebb volt 13,1 százalékkal) volt magasabb 2020-ban (21,1 százalék). 

Megtakarítás

A magyar adatok az évek során folyamatosan, ám kis mértékben emelkedtek. Némileg rontja a képet, hogy ezzel együtt az Európai Unió tagországai között Magyarország csupán 9 országot előz meg, ezzel a második harmad végén, a harmadik harmad elején áll. Igaz, Szlovákia és Lengyelország mögött pedig csak Ciprus és Görögország szerepel a listán.  

A magyar növekedést magyarázza, hogy a 2008-as pénzügyi válság, illetve a devizahitelezés körüli problémák után a lakosság óvatosabbá vált a hitelfelvételek terén, de javult a pénzügyi tudatosság is – ezt Varga Zoltán az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője állapította meg, aki szerint míg tavaly a lakáshitelek intenzíven bővültek, addig a fogyasztási hitelek volumene nem emelkedett érdemben.  

A Világgazdaság cikke itt érhető el.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!