Gyógyszer és fűszer

Most, amikor a növények vegyszerek nélküli termesztése előtérbe lépett, sokan és sok helyütt vizsgálják, hogy a fokhagyma milyen segítséget tud nyújtani az ember, a haszonállatok és a környezetünkben élő többi haszonnövények megvédésében. A korszerű orvostudomány is elismeri, hogy a fokhagyma rendszeres fogyasztása csökkenti a magas vérnyomást, segít megelőzni az érelmeszesedést, fokozza az emésztőrendszer, az epe és a máj működését, fertőtleníti a bélrendszert.

Ismert a fokhagyma baktériumölő hatása is. A 1:1500 hígítású fokhagymakivonat például a Koch-féle tbc-bacilusokat megöli. Mivel sokan megfigyelték, hogy a fokhagyma közelében levő növényekről is elriasztja a fonálférgeket, a biokertben, ahol vegyszerek nélkül termelünk, jól kihasználhatjuk e tulajdonságát.

A fokhagyma nem igényes növény. Elviseli a téli hideget és a nyári meleget. Fényigénye sem nagy, kisebb árnyékban is jól tenyészik. Kertemben vegyszerfelhasználás nélküli biotermesztést végzek és ezért a fokhagymát a gyümölcsfák, esetleg a rózsabokrok között termesztem. Mivel a fokhagyma riasztja a fonálférgeket a szamóca sorok szomszédságában, a magasabb fokhagyma közeit az alacsonyabb szamóca jól kihasználja, kiváló szimbiózis alakul ki köztük. A szamócát nem fertőzik a fonálférgek, sőt, gazdagon virágzik és terem.

A tavaszi és az őszi fokhagymafajták közül főleg az ősszel ültetendő fajtát termesztem. Tapasztalatom szerint legjobb eredmény akkor érhető el, ha az ültetést október 20-a táján végezzük. Ültetek válogatott szép fejekből nyert egészséges gerezdeket, de álhagyma virágzatokból nyert magszerű hagymácskát is. Mivel a biokert talaját nem szántom, nem ásózom ültetés előtt, az előző évi soroktól mindig azonos irányban haladva 0,25 m tőtávolságban jelölöm ki az új sor helyét. Talaját rövid szárú kétágú kapával 0,10–0,20 m széles sávban fellazítom és ültetőfával ide ültetem az elkészített gerezdeket. Az elduggatott gerezdek még ősszel meggyökeresednek. Ha a gyümölcsfákról nem hull rá levél, a takaratlan részeket kiegészíthetjük lombtakarással a kemény téli hidegek elleni védelem érdekében.

A fokhagyma tavasszal korán növekedésnek indul. Ha szükséges, kapálással irtsuk a gyomot, de vigyázzunk, hogy a fejlődő hagymákat ne sértsük meg. A növekvő fokhagymákat friss fogyasztásra már nyár elejétől használhatjuk. Az állomány kiszedésére rendszerint augusztusban kerül sor, amikor a növény levelei már sárgulnak. Kiszedés után a földtől megtisztítjuk és esetleg csínos koszorúkba fonva szellős helyen megszárítjuk. A szárítást árnyékos, félárnyékos helyen végezzük. Nincs jó tapasztalatom a fokhagyma augusztusi tűző napon való szárításával. A szépen befont, megszárított fokhagymakoszorúk megfelelően elhelyezve a konyha szép díszei.

A fokhagyma helyére fejes salátát és hónapos retket vetünk. A fokhagymában levő alliszulfid következtében a hosszan tartó szaga még a fogyasztón is sokáig érezhető. A piruló fokhagyma nagyon erős szagot áraszt. Akinek kellemetlen, kerülje pirítását. Sokan a főtt fokhagyma gerezdet sem kedvelik. Legnagyobb a fokhagyma szervezetre gyakorolt hatása, ha nyersen fogyasztjuk. Igyekezzünk ezért az ételeket közvetlenül tálalás előtt apróra vágott, vagy frissen zúzott fokhagymával ízesíteni.

A szerző a szepsi mezőgazdasági iskola nyugalmazott szaktanára