Gyakori salátabetegségeink

Amíg az időjárás száraz, és a nappali felmelegedés erős, addig felléphet a száraz levélszélbarnulás, amely a fejesedő salátán, főleg hajtatóházban, de esetenként a szabad földön is előfordulhat. Az idős levelek szélének elhalása főleg az őszi és a téli saláta hajtatásakor jelentkezik. Először apró, barna foltok jelennek meg a salátafej külső leveleinek szélén, melyek később összeolvadnak és 2-3 milliméteres széles vörös, száraz jellegű elhalást eredményeznek. A levélszélbarnulás előidézője a relatív páratartalom hirtelen csökkenése. Ha a léghőmérsékletet fű-téssel hirtelen növeljük, a talajnedvesség pedig csekély marad, akkor mindenképpen lehet a betegség fellépésére számítani. Amilyen gyorsan jelentkezik a betegség, olyan gyorsan meg is szüntethető gyakori öntözéssel és párásítással. Egyes salátafajták ellenállók e betegséggel szemben, a magterjesztők ezt a tulajdonságot a fajtaleírásokban feltüntetik.

A lágy levélszélbarnulás akkor lép fel, ha a páratartalom magas, vagyis, ha keveset szellőztetnek, sokat öntöznek, vagy akkor, ha kevés a fény, alacsony a külső hőmérséklet, viszont az időjárás esős, párás. Ez a betegség a száraz a belső leveleken kezdődik. Ha a betegség a fejesedés idején lép fel, nehéz észrevenni, hiszen a salátafejet külső levelek takarják. Előidézője a kalciumhiány, amely a rendkívül magas 90% feletti relatív páratartalom és a túladagolt tápanyagok együttes hatásának eredménye. E betegség a tavaszi hónapokban gyakrabban jelentkezik. (Vannak azonban olyan salátafajták, amelyek e betegségre toleránsak.)

Nagyjából hasonló okok váltják ki a saláta üvegesedését is. A betegség főleg az őszi hajtatás során jelentkezik. A tünetekre jellemző, hogy a levélen az erek mentén szögletes, vizenyős foltok jelentkeznek. E salátabetegség előidézője a vízkórság, az ödéma, mivel a vízfelvétel nagyobb mint a vízleadás. A növények túlöntözésekor, ha alacsony a hőmérséklet és magas a relatív páratartalom, egyes salátafajtáknál számítani lehet a betegség fellépésére. A betegség megjelenésekor a léghőmérsékletet emelni kell és többet kell szellőztetni. A saláta üvegesedése ellen nehéz védekezni, különösen akkor, ha az időjárás esős, párás. Ilyenkor a szellőztetéssel nem lehet a páratartalmat csökkenteni.

Az említett betegségeket gyakran követik gombás és baktériumos megbetegedések is. A saláta levéltorzulása a hideg időjárás kísérője lehet. A tünetekre jellemző, hogy az alsó levelek hólyagosak, bőrszerűen ráncosak lesznek. A levél fonákján esetenként a külső hámréteg felreped. A tünetek a vírus, vagy a hormonhatású gyomirtószer károsodásához hasonlítanak. Az ilyen levelek fogyasztásra alkalmatlanok. A betegség előidézője a fagy.

Bár a saláta nem hőigényes növény, s rozettás stádiumban a fagypont alatti hőmérsékletet is elviseli, mégis a leveleken maradandó elváltozások állnak be. A gombabetegségek közül a saláta szklerotíniás rothadása is gyakran megjelenik az ősszel hajtatott salátában. A tünetek hasonlóak a saláta botrítiszes rothadásához. A fő tünetek akkor láthatók, ha a salátafejet felemeljük. Ilyenkor a nyálkásan rothadt gyökérnyakon és az alsó leveleken a Sclerotinia sclerotium gomba tenyésztestét felépítő sejtfonalak dús hófehér vattaszerű szövedéke és a földben áttelelő nagy fekete gombaképletei vagy a S. minor finom pókhálószerű fehér szövedéke és a földben áttelelő apró fekete gombaképletei láthatók. A betegség mértéke a salátalevélzet fejlődésére kedvező 12-15 C-on a legnagyobb.

A betegség ellen úgy védekezhetünk, ha a hajtatás befejezése után a növénymaradványokat eltávolítjuk. A hajtatóházban legalább 3 évenként használhatunk Constans WG koncentrátumot, mely a talajba bedolgozva a kiszóródott gombaspórákat megtámadja és megsemmisíti azokat. A koncentrátum hatóanyaga a Conithirium minitans talajban előforduló parazitáló gomba, melynek hatása 2-3 évig is érvényesül. A készítményt már a környező országokban széles körben használják. Nálunk az engedélyeztetése folyamatban van. Megelőző védekezésként ügyelni kell arra, hogy tűzdeléskor és kiültetéskor a saláta ne kerüljön mélyen a talajba. Vegyszeres védekezéskor közvetlen kiültetés után a salátatöveket nagy lémennyiséggel kell permetezni. Ügyelni kell arra is, hogy a permetszer a tövek gyökérnyaki részére kerüljön. Használjuk a következő készítményeket: Folpan 50 WP (0,2%), Rovral Flo (0,2%), Fundazol (0,1%), Topsin M 70 WP (0,1%), Sumilex 50 WP (0,1), Ronilan WG (0,1%). A kezelést 1 hét múlva meg kell ismételni.

A saláta botrítiszes rothadása már régóta ismert veszélyes és gyakori betegség. Elsősorban a hajtatott salátán fordul elő. A tápkockákban nevelt palántákból fejlődött növényeken gyakrabban jelenik meg, mint az állandó helyre vetett vagy kipalántázott növényeken. Salátán két tünettípus figyelhető meg. Az elsőre jellemző, hogy a fejesedés kezdetétől az állományban elszórtan egy-egy salátafej külső levelei lankadnak, a szívlevelek azonban sokáig megtartják élénk feszes állapotukat. Végül a levelek elszáradnak és a talajra fekszenek. Ha a salátafejet a talajról felszedjük, a gyökérnyak nyálkásan rothadt, a gyökér pedig a talajban marad. A szártövön és az alsó levelek főerén, szürke, később szürkésbarna konidiumtartó (gombaszövedékek látható kivirágzása) gyep és apró fekete gombaképletei találhatók. A második tünettípus esetében a salátafej a fejlődésben visszamarad, nem fejesedik, ilyenkor a gyökérnyakon részleges, barna parásodás látható. A gomba a talajból a talajra fekvő levelekre és onnan pedig a gyökérnyakra jut. A legsebezhetőbb rész tehát a gyökérnyak. A salátát tűzdelésekor vagy kiültetésekor nem szabad mélyen ültetni, mert minél mélyebben van a gyökérnyak a talajban, annál nagyobb a megbetegedés veszélye. A vegyi védekezés esetében nagyon fontos a saláta gyökérnyaki részének a védelme. Ezért a palánták tápkockákba tűzdelése, valamint kiültetése után közvetlenül, majd egy hét múlva használjuk a fent említett permetszereket, vagy Lamag Nitrogén vagy Lamag Molybdén (0,5%) hosszanható lombtrágyát, ezzel olyan környezetet alakítunk a levél felületén, mellyel megakadályozzuk úgy a botritisz, mint a fehérrothadás terjedését. A permetléhez feltétlenül használjunk tapadószert, például Agrovitalt (0,05%). A permetezés akkor eredményes, ha a gombaölő szereket nagy lémennyiséggel a saláta gyökérnyaki részéhez juttatjuk.A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Fajtaminősítő Intézet komáromi részlegének munkatársa