Újrakezdődnek a gáztárgyalások

ÖSSZEFOGLALÓ

„Oroszország és Ukrajna szeptember közepéig újraindíthatják a gáztárgyalásokat” – jelentette be tegnap Günther Oet-tinger, az Európai Bizottság (EB) energiaügyi biztosa. Az EB és Oroszország szakértői szerinte már holnap találkoznak, hogy megvitassák a részleteket, szeptember 8-án pedig az ukrán féllel egyeztetnek. A Gazprom június 16-án állította le az Ukrajnába irányuló gázexportot, miután a ukrán állami gázvállalat nem fizetett, és több mint 5,2 milliárd dolláros tartozást halmozott fel a korábbi szállításokért. Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter első számú feladatnak tekinti, hogy dűlőre jussanak az orosz gázszállításokért felhalmozott ukrán adósság törlesztésének kérdésében, és csak utána jöhet a gázár problematikája. Kijev ragaszkodik a gázár drasztikus csökkentéséhez, különben nem hajlandó törleszteni több milliárd dolláros adósságát. Oroszország – a vámtarifa eltörlése révén – árengedményt ajánlott fel, de Kijevnek nem tetszik sem az árcsökkentés mechanizmusa, sem a felkínált 100 dolláros mértéke. Novak kijelentette: ha Kijev törleszt kétmilliárd dollárt és a maradék tartozás átütemezéséről megállapodnak, a Gazprom felújítja szállításait.

„Az Európai Uniónak nem szabad bedőlnie Putyin blöffjének, mert az orosz elnök nem fogja elzárni a gázcsapokat” – írta a Financial Times európai kiadásának tegnapi számában Matthew Bryza, a tallinni Védelmi Tanulmányok Nemzetközi Központjának igazgatója. Moszkva szerinte fenntartja a fenyegetést, hogy elzárja a csapot, ám ezt három lépésben semlegesíteni lehet. Egyrészt biztosítani kell, hogy a tél előtt Európa minden tározóját teljesen feltöltsék. Ez 85 milliárd köbméter tartalékot jelentene, ami az Európába irányuló 2013-as orosz gázexport több mint fele. A maradékot a jelenleg részben kihasználatlan cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas terminálokon keresztül kellene beszerezni. A harmadik lépés a szakember szerint az ehhez szükséges pénzügyi források megteremtése volna, ennek szükségleteit Bryza 20 milliárd euróra becsüli. Ezt az Európai Központi Bank kötvénykibocsátásaiból kellene fedezni, a tagállamok garanciavállalása mellett. „Európa meg tud lenni orosz gáz nélkül, Oroszország az, aki nem engedheti meg magának, hogy fenyegetőzzön” – vallja Bryza. (MTI, TASR, mi)