Újabb elbocsátások várhatók

A munkatörvénykönyv módosításai, amelyek jövő januárban léphetnek életbe, az egész gazdaságra negatív kihatással lesznek – állítja Ján Oravec, a Vállalkozók Szövetségének (ZPS) elnöke. Szerinte a negatív következményeket a munkaügyi tárca is elismeri, pontos adatokat azonban erről a minisztérium nem tett közzé, ami Oravec szerint jellemző a jelenlegi kormány által benyújtott törvényjavaslatokra, amelyeknek „katasztrofális a minőségük”. Oravec a legproblémásabb változások között említette, hogy minden alkalmazott újra jogosult lesz a lelépőre akkor is, ha a felmondási időt is kitölti. Gondot okozhatnak a túlórák számának a csökkentése és a munkaviszony felbontásának az esetére hozott megszorítások is.

A Hospodárske noviny gazdasági napilap szerint az osztrák, a német, a svéd és a spanyol iparkamarák képviselői arra hívták fel a figyelmet, hogy ha az új jogszabályok a jövő év elejétől lépnek hatályba, a cégek az év utolsó néhány hetét felhasználják majd a feleslegessé vált alkalmazottak elbocsátására. „Számunkra az lenne a legjobb megoldás, ha a munkatörvénykönyv a jelenlegi formájában maradna érvényben” – nyilatkozta Markus Halt, a Szlovák–német Kereskedelmi Kamara szóvivője, akinek véleményét osztja a többi kamara képviselője is. A kereskedelmi kamarák több javaslatot is tettek az új munkajogi szabályokkal kapcsolatban. Többek között azt szeretnék elérni, hogy a cégek felmondhassák egy alkalmazott szerződését, ha eléri a nyugdíjkorhatárt, az orvoslátogatásra fenntartott napok számát pedig a jelenlegi hétről négyre csökkentenék.

„Az elbocsátások valós veszély jelentenek: a munkajogi módosítások ugyanis befolyásolhatják a cégek döntését arról, hogy új alkalmazottakat vesznek-e fel, vagy inkább hatékonyabbá teszik a termelést” – nyilatkozta Viliam Páleník, a Szlovák Tudományos Akadémia közgazdásza. A munkaügyi tárca nem ért egyet a munkáltatókkal. „A munkatörvénykönyv nem számol fel és nem is hoz létre új munkahelyeket” – vallja Braňo Ondruš, a tárca államtitkára. Jozef Mihál volt munkaügyi miniszter szerint a módosítások növelik az alkalmazottak elbocsátásával járó költségeket. „A kisebb cégeknek nem mindegy, hogy 2 vagy 4 havi fizetést kell fizetniük az elbocsátott alkalmazottaknak. Ezek hatalmas pluszköltséget jelentenek, így nem zárható ki, az intézkedés nyomán több ezer munkahely szűnik meg” – állítja Mihál.

Peter Goliaš, az INEKO gazdaságkutató intézet igazgatója szerint a munkapiac rugalmasabb szabályai hozzájárulhatnának a hitelválság megoldásához. „Szlovákia a rugalmasság szempontjából az OECD sikeresebb országai közé tartozik, a kormány tervei azonban ezen ronthatnak” – vallja Goliaš. A szakszervezetek ugyanakkor a kormány oldalán állnak. „Hasonló fenyegetéseket már számtalanszor hallottunk, amikor a változások a munkavállalók javára történtek” – mondta el Emil Machyna, a KOVO szakszervezeti szövetség vezetője, a munkáltatók fenyegetéseire reagálva. Szerinte, ha a cégeknek lesznek megrendeléseik, akkor nem fognak elbocsátani.