Tovább terjeszkedik az OTP

Szlovákiában az OTP az IRB-t vásárolta meg, amit ebben az évben sikerült nyereségessé tennieĽuboš Pilc felvételeA DSK megszerzésével folytatódik a legnagyobb magyarországi pénzintézet sikertörténete. Az OTP az egyetlen a közép-európai volt szocialista országok bankjainak sorában, amelyet nem külföldi stratégiai befektetőnek adtak el, hanem a tőzsdén keresztül értékesítettek. Ez azt jelenti, hogy az OTP nem került valamelyik külföldi bank többségi tulajdonába. Az OTP Bankot 1993 és 1997 között több lépcsőben privatizálták. Az állam 25 százalékos tulajdonrészt hagyott meg, a többi részvény nagy részét intézményi befektetők és kisbefektetők vásárolták meg. Az eladás sikeres volt, a részvények magas áron keltek el, a felkínált részvénycsomagokat mind a hazai, mind a külföldi befektetők többszörösen túljegyezték. Jelenleg a bank részvényeivel a tőzsdén kereskednek. A Budapesti Értéktőzsde részvényszekciójában a Mol és a MATÁV mellett az OTP papírjai már évek óta a legkeresettebbek közé tartoznak, e három vállalat részvényeivel való kereskedés adja a forgalom többségét. Az OTP tulajdonosi struktúrája rendkívül megosztott, a magyar állam 25%-os tulajdonrészét leszámítva nincs nagyobb részvénycsomagot birtokló tulajdonosa.

A bankot a rendszerváltást megelőző évek óta ugyanaz a magyar vezetés irányítja. Jórészt az ő érdemük, hogy az OTP megtartotta vezető pozícióját a magyar piacon az egyre erősödő verseny ellenére. Az OTP Bank részesedése a magyar bankrendszerben a mérlegfőösszeg alapján 2003 első negyedévének végén 22,5 százalék volt, azaz az OTP egymaga ellenőrizte a bankpiac több mint egyötödét. (A pénzintézet mérlegfőösszege 2533,7 milliárd forint volt.) Az OTP adózás utáni nyeresége 2003 első negyedévében elérte a 20,5 milliárd forintot, ami 56,6 %-kal több, mint az előző év azonos időszakában. Ez meghaladja még a legmerészebb elemzői várakozásokat is.

Bár az OTP pénzügyi helyzete nagyon jó, a túltelített magyar bankpiacon már nincs sok esélye a komoly növekedésre, ezért a bank a külföldi terjeszkedés mellett döntött. Az első általa megvásárolt pénzintézet a szlovákiai IRB volt, amelyet 2002 júliusában kereszteltek át az OTP Banka Slovensko névre. Az IRB a kilencvenes évek közepén még Szlovákia harmadik legnagyobb pénzintézete volt, 1997 végén azonban kis híján csődbe ment és a nemzeti bank kényszerfelügyelete alá került. Amikor az OTP megvásárolta, már korántsem tartozott a nagy szlovák bankok közé. 2001-ben mérlegfőösszege alapján a 14. helyen állt, csakúgy mint a betétállományát tekintve, ez akkor 12,4 milliárd korona volt. Összehasonlításul, a Szlovák Takarékpénztár betétállománya 216,8 milliárd, a VÚB-é 177 milliárd korona volt. Szlovákiában tehát az OTP egy viszonylag kis bankot vásárolt meg, amit nemrég sikerült nyereségessé tennie.

Egészen más a helyzet a DSK esetében, amely az olasz UniCredito tulajdonában lévő Bulbank után Bulgária második legnagyobb pénzintézete, piaci részesedése tavaly 13,9 % volt. A DSK nem sokkal van lemaradva a Bulbank mögött, ráadásul a lakossági piacon vezető pozícióval rendelkezik, 3 millió ügyfele van és országszerte 300-nál is több bankfiókkal rendelkezik. A 2002-es évet magas, 18 millió eurós nyereséggel zárta. Mérlegfőösszege 2002 végén 260 milliárd forintnak felelt meg. A DSK megszerzése tehát nagy fogás. A bolgár takarékpénztárt egyben az OTP-nél jóval nagyobb osztrák Erste Bank elől sikerült elhalászni. Ez komoly siker, hiszen az Erste a térség legnagyobb bankjává küzdötte fel magát, tulajdonában van a Cseh és a Szlovák Takarékpénztár (mindkettő az adott ország legnagyobb bankja) a horvátországi Rijecska Banka és a magyarországi Erste Bank is. A DSK eladása emellett a bolgár privatizáció történetének eddigi legsikeresebb ügylete is. Ezt maga Velcsev pénzügyminiszter jelentette ki, és ez szerinte nemcsak a nem várt magas vételár, hanem a vevőjelöltek színvonalának a következménye is. Azt, hogy a DSK megszerzéséért két, a nemzetközi összehasonlításban nem túl nagynak számító bank, az OTP és az Erste versengett, azzal lehet magyarázni, hogy a világ nagy pénzintézetei – Lengyelország kivételével – különösebben nem érdeklődnek Kelet-Közép-Európa bankjai iránt. ĺgy fordulhatott elő, hogy a térség bankjait főleg az osztrák (Erste Bank) és az olasz (UniCredito, Intesa BCI) pénzintézetek privatizálták, a nagy brit, francia, amerikai, japán, svájci és német multik alig vettek részt a folyamatban. Csak néhány kivétel van, amelyek inkább a szabályt erősítik. Ilyen például a cseh Komerční bankát 2001-ben megvásárló francia Société Générale vagy a Budapest Bankban 1995-ben tulajdont szerző amerikai GE Capital.