Tovább gyengélkedik a forint

A válságközeli helyzet hátterét felvillantó Figyelő című gazdasági lap elemzője rámutat arra, hogy a befektetők az év elején először azt ismerték fel, hogy Magyarországon veszíteni is lehet. Májusra azonban az is világossá vált, hogy a költségvetési hiány és a folyó fizetési mérleg hiánya is jóval meg fogja haladni a még tolerált szintet meg a kormány által előrejelzett tartományt is. Amíg László Csaba 4,5 százalékos költségvetési hiányról beszélt, addig a piac már reálisan látta, hogy 5 százalék fölötti deficittel szembesül az év végén. Az év során már számos esetben bizonyult kétségesnek a pénzügyminisztérium és a jegybank szavahihetősége, kiszámíthatósága. „Ha burkoltan is, de most már gazdaságpolitikusaink is elismerik, hogy a június eleji sáveltolás hatalmas baklövés volt. Az intézkedés kommunikációja és időzítése is azt az üzenetet küldte a piacnak, hogy a kormány le akarja értékelni a forintot” – írja a lap.

A tekintélyes Financial Times szerkesztői szerint kizárólag az ország gazdaságának irányítói okolhatók azzal, hogy Magyarország kedden közelebb került a pénzügyi válsághoz. „Ahelyett, hogy a minden erejükkel az államháztartási hiány csökkentésére koncentráltak volna, rövid távú intézkedéssel próbálták a forint helyzetét stabilizálni – katasztrofális eredménnyel.” A Financial Times ugyanakkor tipikusnak mondja Magyarország példáját: az eurót mihamarabb bevezetni kívánó tagjelölteknek egyrészt drasztikusan csökkenteniük kéne költségvetésük hiányát, másrészt a büdzsében többletforrást kell találniuk az uniós támogatások fogadása érdekében. Ezért a lap szerkesztői Lengyelországnak, Szlovákiának és Magyarországnak a cseh példa követését ajánlják: Csehország ugyanis csak 2009–2010-ban kívánja bevezetni az európai közös valutát.

A Bank of America tegnapi elemzése szerint a spekulánsokon kívül a magyar gazdaság fejlődésében bízó alapok egy része is eladta magyar állampapírjait a napokban. A pénzintézet szakértői szerint ez azért rendkívüli jelentőségű, mert az említett konvergenciaalapok (amelyek a magyar gazdaság uniósnál gyorsabb növekedésében bízva fektették pénzüket magyar államkötvénybe) nem fognak egykönnyen visszatérni a magyar piacra. A bank szerint a november eleji 2300 milliárd forintról a hónap 27-ére 2184 milliárd forintra csökkent a külföldi befektetők által birtokolt magyar államkötvények értéke. A Bank of America országjelentése szerint a térségben továbbra is Magyarországon a legmagasabb az árfolyamkockázat.

Medgyessy Péter kijelentette: a kormánynak, a pénzügyminisztériumnak és a jegybanknak egyaránt érdeke, hogy a forint erős maradjon. Szerinte a forint gyengülését okozó spekulációs folyamatok le fognak csillapodni, ha a piaci szereplők látják, hogy az előbbi három intézmény erőfeszítései mind egy irányba mutatnak. A magyar jegybank és a pénzügyi tárca tegnap egybehangzóan cáfolta a nap közben felröppent hírt, miszerint feladja a 250-260 forintos eurósávot. A Raiffeisen Zentralbank Österreich szakértői szerint az euró árfolyama akár 280 forint fölé is erősödhet, az azonban, hogy visszatér a 250–260 forintos sávba, teljesen valószínűtlen. Az osztrák pénzintézet szerint a Magyar Nemzeti Bank és a kormány legfontosabb feladatának a befektetők bizalmának visszaszerzését kell, hogy tekintse, különösen, hogy az az utóbbi hónapokban szinte teljesen lenullázódott. A Figyelő szerint a jelenlegi instabil helyzetre kétféle megoldás kínálkozik. A rövid távú tüneti kezelés: a kamatok további emelése vagy a helyzet „kibekkelése”, azaz hagyja a jegybank, hogy a piac kitombolja magát, és reméli, hogy megnyugszik. A másik megoldás hosszabb távú: arra irányulna, hogy visszaállítsa a befektetők bizalmát a 2008-as csatlakozás teljesíthetőségében és ezzel a konvergenciajátékosok visszatérhetnének a piacra. Ehhez az utóbbi esethez a kulcs a költségvetésben rejlik.

A délelőtti átmeneti erősödés után tegnap délután ismét a keddi mélypontra zuhant a forint árfolyama, az euró újból a 275 forintot ostromolta.(F, FT, MTI, I, o, B-g, V-g)