Tartósan gyengélkedhet a forint

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

A jelek szerint a pénzpiac az utóbbi időben egyre nyugtalanabb az Orbán-kormány jegybankkal kapcsolatos tervei miatt. A befektetőket és az elemzőket most leginkább az kezdi aggasztani, márciustól kit ültet a kormány a Magyar Nemzeti Bank elnöki székébe, miután lejár Simor András megbízatása, valamint az, hogy milyen monetáris politikát folytat majd az új vezető. Csaknem biztosan a kormány által várt irányváltás jön a jegybankban, a kabinet ugyanis számos unortodox intézkedést vár el Simor utódjától. Magyarország nem kerülheti el a piac büntetését, ha a kormány, illetve a jegybank új vezetése túlságosan nagy fordulatot akar végrehajtani a nemzeti bankban. A befektetők bizalma egy pillanat alatt megroppanhat, a külföldi és belföldi tulajdonú tőke hirtelen megindulhat külföldre, ami automatikusan drasztikus forintgyengülést generálhat és elvezethet a bankrendszer megroppanásához is.

Ha a jegybank új vezetése nem szokványos jegybanki eszközöket vet be a gazdaság élénkítésére és az államháztartás finanszírozásának támogatására, súlyos következményekkel fenyegető ellenreakciót válthat ki a befektetőkből – mondta Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője, aki szerint komoly az esélye, hogy Magyarország nem ússza meg a piac büntetését, ha a kormány, illetve a jegybank új vezetése túlságosan nagy fordulatot akar végrehajtani a nemzeti bankban. Felmerült annak a veszélye, hogy a jegybank tovább csökkenti az alapkamatot, márpedig a magyar állampapírokat napjainkban csupán azért vásárolják, mert az uniós átlagnál jóval magasabb kamatozásúak. Ha tovább csökkenne a kamat, akkor elveszítené a vonzerejét, ezáltal nagyon nehezen volna finanszírozható a magyar államadósság. A másik veszély, hogy részben felélhetik az év végén 33,88 milliárd eurót kitevő jegybanki tartalékot. A nagy kérdés az, hogy a piac milyen mértékű devizatartalék-csökkentést tolerálna. Kormánypárti információk szerint a kabinet tervei 1-2 milliárdos csökkentésről szólnak, és egyes szakértők szerint néhány milliárd euró felhasználható lenne a devizatartalékból büntetlenül. Csaba László közgazdász viszont azt vallja, „halálos bűn” lenne a devizatartalékokhoz hozzányúlni. A devizatartalék annak a biztosítéka, hogy az ország képes teljesíteni a külfölddel szemben fennálló devizakötelezettségeit.

A befektetők bizalma a tartalék felélése láttán gyorsan megroppanhat, a külföldi és a belföldi tulajdonú tőke hirtelen megindulhat külföldre, ami drámai hatást váltana ki. Ez például akkor történhet meg, ha a befektetők az új jegybanki intézkedéseket látva úgy ítélik meg, hogy azok olyan mértékben értéktelenítik el a forintot, hogy a forintbefektetésük értéke túlságosan csökken. Leegyszerűsítve, a pénzüket külföldre menekítő kis- és nagybefektetők ilyen esetben eladnák a forintban lévő befektetéseiket, hogy devizát vegyenek, amit más országokba helyezhetnének. A tőkemenekülés mértéke attól függne, mekkora pánik törne ki, és meddig gyűrűznének a megkezdődő tőkekivonások. Elképzelhető például egy olyan folyamat, amely onnan indul, hogy a nagy külföldi állampapír-tulajdonosok hirtelen megszabadulnak a magyar állampapírjaiktól. Ez jelentős forintgyengülést idézhet elő, jelentősebbet, mint ami éppen egy éve volt, amikor 324 forintot adtak egy euróért. Napjainkban úgy tűnik, legalább márciusig 290 és 300 forint között fog mozogni a forint/euró árfolyam. (hvg.hu, Portf., shz)