Szűkmarkú az uniós támogatás

A tartós csapadék ellenére a búza vetésterületének 94 százalékát, az árpa 92,5%-át és a rozs 72%-át már learatták – derül ki a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) friss összesítéséből. Milan Semančík, az SPPK elnöke szerint már 1,43 millió tonna búza, 460 ezer tonna árpa és 301 ezer tonna olajos repce van a magtárakban. „Tavalyhoz viszonyítva 17%-kal magasabb a búza és 25%-kal magasabb az árpa hektárhozama, viszont ha az elmúlt öt év átlagát vesszük alapul, akkor csupán átlagosnak mondható az idei termés” – közölte az agrárkamara első embere, hozzátéve: a nyár elején ennél jobbra számítottak, a minőségről nem is beszélve.

A hazai helyzet azonban érdemben nem befolyásolja az árak alakulását, annál inkább a nemzetközi kereslet. A prognózisok szerint idén világszerte 1,74 milliárd tonna gabonát takarítanak be, ami 2%-kal kevesebb a tavalyinál, viszont a fogyasztás várhatóan 0,8 százalékkal emelkedve elérheti az 1,78 milliárd tonnát. A két mutató közötti különbséget a tartalékokból állják, azonban a növekvő kereslet egyben árfelhajtó tényező is. Az élelmiszerárak idén várhatóan tovább emelkednek, azonban a világválság kiváltotta 2009-es áresés hatásaként a mostani árszint még mindig nem érte el a 2008-ast.

Ami az európai uniós agrárpolitikát illeti, az agrárkamara azt szeretné, ha egyenlő elvek érvényesülnének. „Azonos talaj- és klímafeltételek mellett azonos dotációk járnak” – mondta Milan Semančík. Napjainkban nem ez a helyzet, az unió fejlett nyugati részében az egy hektárra jutó közvetlen uniós dotáció átlaga 353 euró, míg az uniós átlag 297 eurón mozog – ez utóbbi kisebb mutató a volt szocialista országoknak folyósított jóval alacsonyabb összegnek köszönhető. Másképpen fogalmazva: 2009-ben uniós szinten 53 milliárd eurót fordítottak a mezőgazdaság támogatására, ennek 84,5%-a, azaz a túlnyomó többsége a fejlett nyugati tagállamokba áramlott. Már dolgoznak a 2014 és 2020 közötti 7 éves uniós költségvetésen, és Szlovákia azt szeretné, ha végre jobban figyelembe vennék a keleti tagok érdekeit. Egyelőre viszont az a helyzet, hogy további hátrányos megkülönböztetést lebegtet Brüsszel. A nagy parcellákon működő farmok számára felső határt szabnának a dotációknak – ez a javaslat leginkább Csehországot, Szlovákiát és Magyarországot érintené hátrányosan.