Szlovákia gazdasága az idén 4,1%-kal nőtt, jövőre 4,5% várható

A növekedés optimális szerkezete a dicséretünkre válik. A legjobb hír, hogy a növekedést elsősorban a befektetések jelentik, amelyek ráadásul optimálisan jelennek meg a magán- és a közszférában is, ez utóbbinál az önkormányzatok részéről” – értékelte Kažimír

A növekedést eddig főleg a háztartások fogyasztása generálta, ezt most váltja fel az ismét feléledő export, illetve főképpen a már említett befektetések. A kivitelt elsősorban az autóipar növeli, ahol már látható a Jaguar Land Rover (JLR) indulása, valamint a Volkswagen (VW) új gyártási programja. A munkaerőpiacon tapasztalható nyomásnak 47 000 új munkahelyet, magasabb béreket, de gyorsabb árnövekedést is kell eredményeznie.

Éppen a bérek növekedése miatt a háztartások fogyasztása 2019-ben is megtartja a korábbi évekhez hasonlítható dinamikáját. A magasabb bérek viszont főképpen árfelhajtó szerepükben mutatkoznak majd meg. „A két autógyár új aktivitásai pedig gondoskodnak az export dominanciájáról” – teszi hozzá a Pénzpolitikai Intézet (IFP). A befektetések növekedési ütemét viszont ekkor már lassítja, hogy az autógyárak befejezik kapacitásbővítéseiket, ám a magánszférában továbbra is kitart az invesztíciók magas tempója.

A pénzügyi tárca 2020-ra a gazdasági növekedés ütemének enyhe gyengülését várja, 4% alatti tempóval. Az autógyárak gyártási növekedése kiváltotta hatás ekkor már fokozatosan visszaszorult. „Ebben az időszakban a JLR-ben még gyártási növekedés várható a második modell bevezetésével, viszont a kivitelt fékezi majd a legfőbb kereskedelmi partnereink gazdaságait érintő ciklikus lassulás”- egészítette ki az IFP.

Kažimír szerint az aktuális előrejelzések nagy önbizalomra adnak okot a munkaerőpiac szempontjából is. Hangsúlyozta: „Azzal számolunk, hogy ezen időszakban mintegy 50 000 új munkahely keletkezik majd. Ez nyomást fog gyakorolni a bérekre és azok növekedésére”. A nominálbérek 6%-kal, az infláció pedig 2-3%-kal növekedhet, így a reálbérek növekedése 3% fölött várható.

„Negatív kockázatként jelenhetnek meg a külső környezeti hatások, főképpen a nemzetközi kereskedelem területén. Az országon belül viszont inkább kedvező kockázatokat látunk” – tette hozzá a pénzügyminiszter.