Sötét árnyak a napfényes Horvátország felett

Split. Kedvenc nyári célpontunk, Horvátország gazdasága látszatra jól működik, a tavalyi növekedés elérte az 5 százalékot, az utakon új autók suhannak, a sztrádaépítés gyorsasága lenyűgöző. Ennek dacára a csillogó felszín alatt komoly feszültségek húzódnak meg. A 4,4 millió lakosból hivatalosan alig 1,1 millió van munkaviszonyban, a munkanélküliség aránya eléri a 18 százalékot, ami még a miénknél is magasabb arány, ráadásul a tengerparttól távolabb eső régiókban helyenként minden második ember nem talál munkát. Hans Christian Vallant, a Raiffeisen Stambena Štedionica, az ország vezető lakás-takarékpénztárának elnökségi tagja közölte: a feszült munkaerőpiac, az illegálisan alkalmazottak magas aránya mellett további gondot jelent, hogy Horvátországot egyelőre elkerülik a külföldi nagyberuházások, aggasztóan alacsony a lakosság bizalma a hazai fizetőeszközzel, a kunával szemben, végezetül a kataszteri hivataloknak nincs valódi áttekintésük a parcellák tulajdonviszonyairól.

Meglepően alacsony a kunába vetett bizalom, amit az a tény is tükröz, hogy a lakossági megtakarítások és hitelek hozzávetőlegesen 95 százalékát külföldi valutában, döntően euróban, amerikai dollárban és svájci frankban vezetik. A polgárok csak éppen annyi kunát tartanak maguknál, amennyi a mindennapokhoz szükséges, a fennmaradó részt pedig beváltják. Mivel a nyári turistaidényben ömlik a konvertibilis valuta az országba, ezért sajátságos kurzus alakult ki: nyáron 7,20-ba, az év többi időszakában pedig 7,80, egyébként alaposan túlértékelt kunába kerül egy euró. A külföldi fizetőeszközökben vezetett lakossági kölcsönök egyébként viharosan nőnek, ahogyan Vallant fogalmazott: az 1990-es évek első felében dúló polgárháború után a lakosság belevetette magát a fogyasztási cikkek habzsolásába, egyfajta „mindent akarok, de azt most rögtön” életérzés lett úrrá azokon, akik rendszeres jövedelemmel rendelkeznek.

Említettük a tulajdonviszonyok tisztázatlanságát. Ha hosszabb utat teszünk meg a dalmát tengerparton, feltűnik hogy milyen sok épület nincs befejezve, vagy pedig közvetlenül befejezés előtt áll. Ez nem véletlen, mivel amint befejeződik az építkezés, kollaudálni (műszaki átadás) kellene az épületet, ám az többnyire zavaros eredetű parcellán áll. Vagyis a félkész épületek az ügyeskedést tükrözik. Júniusban nagy visszhangot váltott ki, hogy Vir szigetén számos, tisztázatlan jogviszonyú, magyar tulajdonban lévő házat romboltak le a horvát hatóságok. Ha ezt következetesen végigvinnék, akkor bizony számos, a tengerpartot végigpöttyöző villát kéne eldózerolni. (shz)