Sokakat vonzó hitelforma

Jelenleg a hazai pénzintézetek a jelzáloghiteleket 6 százalék körüli kamatokkal nyújtják. Ha azonban az ügyfelük jogosult az egyszázalékos állami kamattámogatásra, a hitelhez már 5 százalékos kamattal hozzájuthat. Összehasonlításképpen elmondhatjuk, hogy egy évvel ezelőtt a kamatok 6,95 százalékosak voltak. Akkor azonban az állami támogatás még 2,5 százalékos volt, vagyis ezt leszámítva már 4,45 százalékos éves kamattal is vehettünk fel hitelt. Összesítésben így az elmúlt egy évben, elsősorban a támogatás visszafogása miatt, enyhén nőtt a kamatozás. Ugyanígy valamelyest nőttek a hitel felvételével összefüggő illetékek is, sőt néhány újabbat vezettek be. Pozitív hírnek számít azonban, hogy a banki szakemberek idén decemberig a kamatok újabb csökkenésére számítanak.

Ezt elsősorban a korona további erősödősének köszönhetjük. Ha a jegybank az elkövetkező időszakban tovább csökkentené az alapkamatot, akkor jó esély van arra, hogy döntését hamarosan a kereskedelmi bankok is követik. A pénzintézetek természetesen a legrugalmasabban a lakossági betétek esetében követik a jegybanki döntéseket, míg a hitelek esetében ezt csak ódzkodva teszik meg. Ennek ellenére előbb-utóbb ezeknél sem kerülhetik ki a csökkentést.

Akik az elkövetkező időszakban szeretnének nem fixált kamatozású hitelhez folyamodni, azoknak éppen a kamatok várható csökkenése végett érdemes várniuk. A nem fixált kamatok esetében ugyanis a bankok kedvezményesebb feltételeket kínálnak új ügyfeleiknek. Más a helyzet a lekötött kamatokkal, ezek esetében ugyanis már eleve számoltak a jegybanki alapkamatok csökkentésével. Ezeknél így az idei évben nem számítanak enyhítésre. A fixált kamatozású hiteleket a bankok általában a konzervatívabb ügyfeleknek ajánlják, akik több évre előre szeretnék tudni, hogy mennyit fognak fizetni. A pénzintézetek többnyire négy, öt vagy tíz évre kötik le a kamatokat, egyedül a Tatra banka teszi lehetővé a 15 éves lekötést.

A jelzáloghitelt felvevők többsége a hitelfelvétel előtt ugyan gondosan áttanulmányozza a bankok által ajánlott kamatokat, nem szabadna megfeledkeznünk azonban a hitelfelvétellel járó illetékekről sem. A kérvény feldolgozásáért például jelenleg a tíz jelzálogbankból hét nem kér pénzt. Éppen ezért több pénzintézetet is megszólíthatunk, amelyek pénzügyi lehetőségeinket felmérve, pontos választ tudnak adni arra, hogy mennyibe is kerülne a hitel. Vannak azonban olyan időleges kedvezmények is, amikről a megfelelő hirdetések hiányában a többség tudomást sem szerez. ĺgy például a nyáron a ČSOB, a Ľudová banka és az UniBanka nem kér külön illetéket a hitelnyújtásért. Számolnunk kell azonban az olyan „apróságokkal” is, mint például az, hogy ha a hitelt részletekben merítjük, akkor a bankok nagyobb illetéket számolnak fel. Nem szabadna megfeledkeznünk a számlavezetési díjakról sem, amik évente 300-1200 korona között mozognak. Ezen felül a bankok nagy része megköveteli azt is, hogy náluk vezessük betéti számlánkat, ami persze szintén nincs ingyen. Hogy az ingatlanunkat zálogba helyezhessük, ahhoz előbb becsüssel kell felméretnünk értékét. A szakvélemény ára a feladat nehézségétől függ, többnyire azonban 3-5 ezer koronás kiadással számolhatunk. Jó hír, hogy mind a tíz bank megszüntette a közjegyzői jegyzőkönyv kiállításának kötelességét, amivel jó pár ezer koronát takaríthatunk meg. A pénzintézetek többsége ezt a biankóváltó kitöltésével helyettesítette, ami viszont ingyenes szolgáltatás. Az OTP, az Istrobanka, a Tatra banka és az Általános Hitelbank azonban még ez utóbbit sem követeli meg. Nem járunk ilyen jól a kataszteri bejegyzéssel. Ha házat vagy lakást vásárolunk, a bejegyzésre 2 ezer koronát kell félretennünk. Ha azonban sürgősen szeretnénk elintézni ügyünket, akkor további 3 ezer koronát kell fizetnünk. Ez esetben 15 nap alatt bejegyzik a változást. A tulajdonlap kiállítása 250 koronába, minden egyes másolat pedig 100 koronába kerül. (p, m)