Sikeres a számlalottó Szlovákiában

Az új szerencsejátékot az állam adóbevételeinek növelése céljából tavaly szeptembertől vezette be a szlovák kormány. A számlalottó üzemeltetője, a Tipos adatai szerint az új szerencsejátékba annak első négy hónapja során több mint 39 millió 400 ezer szelvénnyel kapcsolódtak be, ami Ladislav Kriska, az állami szerencsejáték vállalat igazgatója szerint jócskán felülmúlta az előzetes várakozásokat.
   

Az új szerencsejátékot az állam adóbevételeinek növelése céljából tavaly szeptembertől vezette be a szlovák kormány. A számlalottó ötletgazdája, a pénzügyi tárca szerint az új szerencsejáték hozzájárul az adóelkerülések csökkentéséhez, valamint ahhoz is, hogy a lakosság körében hétköznapi gyakorlattá váljon a számlakérés.
   

A szlovák számlalottón állampolgárságra való tekintet nélkül minden 18-ik életévét betöltött személy, akár már egyetlen, két hónapnál nem öregebb, Szlovákiában kapott üzleti számlával részt vehet, oly módon, hogy bejegyezteti a számla azonosító kódját, aminek fejében egy, a játékban való részvételre feljogosító személyi kódot kap. A bejegyzett számlák tulajdonosai közül havonta kétszer 10-10 nyertest sorsolnak, az első helyezett 10 ezer euró adómentes pénzjutalmat nyer.
   

Peter Kažimír szlovák pénzügyminiszter egy korábbi kijelentése szerint Szlovákiában évente mintegy 150 millió eurót (közel 45 milliárd forint) tesz ki az az összeg, amely nem kerül be az államkaszába ÁFA-elkerülés miatt, és a számlalottót ezen helyzet orvoslásának egyik eszközeként hozták létre.
   

Az állami szerencsejáték vállalat igazgatója a számlalottó bevezetésétől eltelt négy hónap adatait ismertetve csütörtökön elmondta: eddig a szerencsejáték minden fordulójában átlagosan több mint 5 és fél millió szelvénnyel vettek részt, az első sorsoláson pedig a hat milliónál is több számlával vettek részt. A Tipos adatai szerint az év végén meghaladta a 450 ezret a szerencsejátékban résztvevők száma.
   

Az állami számlalottó intézménye nem ismeretlen Európában, Szlovákia előtt azonban csak Máltán alkalmazták. Az alapötlet Tajvanról származik, ahol sajtóközlések szerint már a múlt század ötvenes éveitől sikerrel alkalmazzák ezt a módszert az adóbevételek növelésére.