Prágai és bécsi munkavállalás

Kelet-Közép-Európa talán legszebb és leginkább fejlődő fővárosában, az 1,2 milliós Prágában jelenleg közel ötvenezer külföldi dolgozik, és közel 75 ezer cég és gazdasági társaság működik. Alig 3000-nek van azonban 25 főnél több alkalmazottja. A privát szektor a város gazdaságának 95 százalékát teszi ki. Prágában több mint 770 ezren dolgoznak, amely 15 százaléka az ország teljes munkavállalói létszámának. A rendszerváltás óta eltelt másfél évtizedben a gazdaság szerkezete megváltozott, jelenleg az alkalmazásban állók 75 százaléka a szolgáltató szektorban tevékenykedik. A munkanélküliség számaránya jelenleg négy százalék alatt van.

A csehek és a Prágában dolgozó külföldiek jó része munkahelyet nem az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál keres. Keddenként és csütörtökönként jól jöhet a Mladá fronta Dnes napilap, hétfőn a Hospodářské novinyt érdemes olvasni. Az ismerős munkaközvetítők, mint az Addecco szintén megtalálhatóak a cseh fővárosban. Az unió állásközvetítő rendszere szerint a következő szakterületeken keresnek munkatársakat: építőipari dolgozók, tanárok, biztonsági őrök, sofőrök, étkeztetés-vendéglátás, szalagmunkások, fémmunkások, azonban az állások többségénél feltétel a cseh nyelvtudás.

Lakást szerencsés esetben 8000 korona körül találhatunk, de a szokványosabb bérleti díj 10-12 ezer korona havonta. Igazán rossz környékek nincsenek a városban. Ugyanakkor a belvárosi első, vagy a várdombon elterülő hatodik kerületi diplomata-negyedekben ne is nagyon ácsingózzunk bérlet után.

A boltok többsége hétköznap munkaidőben tart nyitva, a város szélén található TESCO azonban huszonnégy órás nyitva tartással működik. Ugyanakkor a belvárosi TESCO csak este kilencig várja a vásárlókat. A boltok nyitva tartása amúgy inkább Németországra emlékezteti a vásárlót, hétvégére érdemes előre bevásárolni. A turisták által nem látogatott belvárosi éttermekben akár 150-220 koronáért kellemesen megvacsorázhatunk a tradicionális cseh ételekből, kiegészítve egy- két korsó barna sörrel.

Bécs a mai napig őrzi császárvárosi hangulatát. Ráérő emberek, minden utast megváró villamosok, makulátlan tisztaságú házak és parkok. Kulturális élete pezseg, de inkább az idősebb korosztályoknak szól. Az 1,6 millió lakosú város nyugodt életkörülményeket kínál. Rendezett utcái és parkjai, komolyzenei koncertjei, színházi rendezvényei és múzeumai inkább az idősebb generációk számára lehetnek vonzók. A fiatalabbak ugyan megtalálhatják a pezsgést és a különlegességet, hiszen sok diák tanul Bécsben, de a város fiatalos oldala inkább rejtve marad. Az osztrákok első pillantásra nyitottabbak, mint a németek, végső soron azonban ők bizonyulnak zártabbaknak. A jó munkatársi viszony kialakítása is nehézkesebb velük. A villamosok menetidejét kiszámítani nehéz, mivel a ráérős vezetők gyakran még azokat a felszállókat is megvárják, akik komótosan ballagnak 4 bevásárló szatyorral a megálló felé. Egy menetjegy egy óráig érvényes, és 1, 5 euróba kerül, az egy hónapos felnőtt bérlet pedig 45 euróba. Bővebb információt a helyi közlekedési vállalat honlapján találni. A városban lehet autóval is közlekedni, ritkán fordulnak elő igazán nagy dugók. Reggel nem érdemes a város szélén átmenő autópálya környékén autózni, mert ez az egyetlen olyan pont, ahol valóban nagy gond a zsúfoltság. Parkolni már nehézkesebb. A Gürtelen kívül ingyenesek a parkolóhelyek (így errefelé szinte alig találni szabad helyeket), a Gürtelen belül azonban fizetni kell értük (ennek megfelelően itt több az üres parkolóhely).

Bécsben gyakorlatilag nincsenek veszélyes negyedek. A legdivatosabb és legdrágább kerület az első, a Kärtner Straße és a Stephans Dom környéke. Mivel Bécs nagyon kicsi, a szűken értelmezett belvároshoz igen közel esik még a 8. és 9. kerület, ezek stílusa ráadásul ugyanolyan, bérleti díjaik azonban már alacsonyabbak. Egy 50 négyzetméteres lakásért legalább 500 eurót kell fizetni havonta, a felkapottabb részeken akár 800-900 eurónkba is kerülhet az albérlet.

A legdrágább élelmiszerüzlet a Billa és a Spar, a szlovákiai viszonyokhoz képest néha hajmeresztően magasak az árak, akár az itthon megszokott négyszeresét is fizethetjük. Olcsóbb a Zeilpunkt és a Penny Market, még olcsóbb a Hofer és a Lidl. Az utóbbiakban lényegesen kevesebbért vásárolhatunk, mint például a Billában. A diszkontláncoknak azonban kevés boltjuk van a városban.

A drágaság miatt a kávéházakban, kocsmákban és szórakozóhelyeken a szlovákiai pénztárcával szintén nem fogjuk jól érezni magunkat. Egy kávé legalább 2,5 euró, egy korsó sör minimum 3 euró, az achtelekben (1,25 dl) mért bor ára még elképesztőbb. A táncos szórakozóhelyekre legalább 10 euró a beugró, bent pedig az italok ára még borsosabb, mint egy kávéházban vagy kocsmában. Napközben étkezéskor érdemes kihasználni a fél egy és fél kettő között tartó menüidőt, amikor féláron vásárolhatunk sok gyorsétteremben. A klasszikus gyorskaja a hotdogszerű zsömle-kolbász, 2 euróért már a hasunkban landolhat.

Ausztriában nehéz külföldiként dolgozni, legalábbis többen is ezt állítják. Az osztrákok egymás között sem mondhatók lazának, több éves közös munka után is kerülik a magánéleti témákat, az „idegeneknek” még nehezebb dolguk van. Csakúgy, mint a franciák, az osztrákok is mindig éreztetik, hogy a külföldi nem közülük való. Ráadásul a munkahelyi hangulat általánosságban sem valami laza, a kollégák gyakran féltékenyek egymásra, így nem is nagyon segítik egymást.

Jelenleg Bécsben a jogászok és orvosok nehezen találhatnak munkát, a közgazdászok helyzete jobb ennél, bár ők sem bővelkednek állásajánlatokban, kivéve a könyvelőket. Az informatikusokat viszont még mindig szívesen fogadják. Ausztriában nagyon jól működnek az állami munkaügyi szervezetek (Arbeitsmarkt Service). A karrier-tanácsadás mellett az aktív munkakeresésben is részt vállalnak. Inkább a fizikai munkásoknak tudnak segíteni, diplomásoknak és irodai dolgozóknak marad az egyéni álláskeresés. Nekik érdemes a Der Standard és a Kurier hétvégi számait lapozgatni, ahol sok hirdetésre lelhetnek. Az egyik legnagyobb online munkaközvetítő a www.jobs.at, itt is rengeteg hirdetést lehet böngészni. Habár a megélhetés költségei jóval magasabbak, mint más európai városokban, a fizetések meglepő módon nem állnak arányban az árakkal. Az osztrák átlagfizetés havi bruttó 1300 euró körül mozog. (fn)