Olajra lépnek az orosz újgazdagok

A The Sunday Times úgy tudja, hogy Oleg Deripaska, a Rusal főnöke 25 millió fontért vásárolt házat a londoni Belgraviában, a világ egyik legdrágább kerületében. Deripaska egyelőre hetente repül magángépével Londonba, és a London School of Economics egyetemen vesz angolórákat. A lap által idézett találgatások szerint azonban másokhoz hasonlóan ő is véglegesen a brit fővárosban fog letelepedni. A 36 éves Deripaskának, akit The Sunday Times az „orosz alumíniumkirálynak” nevez, és aki 1993-ban befejezett egyetemi tanulmányai előtt a szovjet hadsereg hadászati rakétaalakulatainál szolgált, a lap szerint 2 milliárd fontos vagyona van, és ő is „nagyon gyorsan lett nagyon gazdag” – van tehát mitől félnie Oroszországban.

November végén a feldarabolásra ítélt Jukosz olajóriás cégvezetésének szinte minden szabadlábon lévő tagja elhagyta Oroszországot. A letartóztatástól tartó vezetők brit sajtóértesülések szerint Londonba távoztak. Óvatosságuk nem volt teljesen alaptalan, hiszen a távozás előtti héten az orosz ügyészek a cég egyik középvezetőjét letartóztatták, további kettő letartóztatására pedig végzést adtak ki. A Jukosz vezetőinek és részvényeseinek üldözése azt követően indult meg, hogy hónapokkal ezelőtt letartóztatták a cég elnöki ambíciókat tápláló főrészvényesét, Mihail Hodorkovszkijt.

A leggazdagabb oroszok kitelepülésének különös lendületet ad a rétestésztaként húzódó Jukosz-ügy. A céget, melynek főrészvényesei előzetes letartóztatásban ülnek, 25 milliárd dolláros adóhátralék miatt vádolja az adóhatóság. Igor Suvalov Kreml-tanácsadó pedig nemrégiben úgy jellemezte az ügyet, mint egy adórend-szabályozási folyamat kezdetét, melynek során a hatóságok más adóminimalizáló cégeknek is körmére néznek.

Nem is annyira az elnöki tanácsadó kijelentése keltett riadalmat, sokkal inkább az, hogy a Jukosz mellett más olajcégekhez is bekopogtatott az orosz adóhatóság. ĺgy például a brit PB által felerészben birtokolt TNK-BP-n is 88 millió dollárnyi adóhátralékot keresnek az adóellenőrök, akik emellett a Szlavnyefthez, a Rosznyefthez, a Szibnyefthez és a Tatnyefthez is kiszálltak, mielőtt lejárt volna a 2001. évi ügyek elévülései ideje. És az orosz adóhatóság emberei nem viccelnek, ami abból is kitűnik, hogy a Jukosz sorsa már meg is pecsételődött, a moszkvai vagyonügynökség ugyanis kitűzte az árverés napját: az adóhátralékok miatt december 19-én kerül kalapács alá a Jukosz olajcég fő termelő egysége, a Juganszkneftegaz 8,65 milliárd dollárnak megfelelő kikiáltási áron, hogy behajtsák az anyacégen, a Jukoszon számon kért, 26 milliárd dollárnak megfelelő adóhátralék egy részét.

Az orosz tőke Londonba települése, persze, aggodalmakat is kelt Oroszországban. Andrej Illarionov elnöki tanácsadó nemrégiben arra hívta fel a figyelmet, hogy a legjobb orosz olajcég, a Jukosz „bántalmazása” nem csupán azért kínos, mert nyilvánvaló a politikai indíttatás, hanem azért is veszélyes, mert a Kreml eljárása által hordozott üzenet a többi cégre is riasztólag hat, s végső soron gazdasági visszaeséshez vezet.

A Nagy-Britanniában letelepedett orosz milliárdosok közül kétségkívül Roman Abramovics olaj- és nyersanyagmágnás, a Chelsea labdarúgó klub tulajdonosa a legismertebb. Nemcsak azért, mert megvásárolta az első ligás Chelsea labdarúgó csapatát, majd kisebb vagyonokat áldozva új játékosokra, az angol bajnokság egyik legerősebb gárdájává fejlesztette. Hanem azért is, mert a The Sunday Times idei vagyonlistája szerint Abramovics manapság a leggazdagabb „brit”.

A lap szerint az orosz milliárdos vagyona 7,5 milliárd fontra tehető. Jellemző, hogy tavaly még Westminster hercege állt a lista élén, aki a londoni belváros luxusingatlan-állományának jelentős hányadát birtokolja, de az idén már lemaradt az orosz Abramovics mögött.

Az orosz milliárdosok Londonba településének három oka közül csak kettő kötődik a brit fővároshoz. Az ingatlanpiaci lehetőségek és a kedvező brit adórendszer előnyei elvitathatatlanok. A Putyin-rezsim újraállamosító törekvései komoly mozgósító erőként hatnak az elmúlt évek privatizációs lázában meggazdagodott, vagyonukat féltő orosz újgazdagok körében. (fn, mti, ú)

Az USA-ban kért csődvédelmet a Jukosz

Az orosz Jukosz olajtársaság csődvédelmet kért a hitelezők ellen egy amerikai bíróságon. Azt is kérték a houstoni bíróságtól, hogy tiltsa meg a fő termelő egység, a Juganszkneftegaz elárverezését. Ez az utolsó lehetőség a részvényesek, az alkalmazottak és a fogyasztók jogainak megvédésére – véli Steven Theede Jukosz-vezérigazgató. A Jukosz főrészvényese, a Menatep befektető-társaság perrel fenyeget mindenkit, aki megvásárolja a Juganszkneftegazt, avagy közreműködik, segít a vásárlásban. A Juganszkra eddig az orosz Gazprom a fő, illetve esélyesnek tekintett pályázó. Az ugyancsak megfenyegetett bankok között van a holland ABN Amro, a francia BNP Paribas, a Deutsche Bank, a német Dresdner Kleinwort Wasserstein és az amerikai JP Morgan, amelyek 10 milliárd eurós kölcsönt szerveztek a Gazpromnak a vásárlásra. Perrel fenyegetik azt is, aki az árverés után olajat vagy földgázt vásárolna a Juganszktól. „A Jukosznál történtek nincsenek hatással a szlovák Transpetrol termelésére és aktivitásaira” – idézte a Transpetrol közleménye Czucz Istvánt, a szlovák cég vezérigazgatóját. A bajba került orosz vállalat a szlovák kőolajszállító 49 százalékát birtokolja. A Transpetrol közleménye szerint a cég vezetői már tárgyalnak az esetleges jogi következményekről a részvényesekkel. (mti, ú)