Nő a fogyasztók jogbiztonsága

Ha az üzletben elismerik a reklamáció jogosságát, akkor kötelesek lesznek visszavenni az árut, és megtéríteni az árát. Ha a terméket ki lehet javítani, akkor ezt ingyen elvégzik számunkra. A garancia ideje hosszabb lesz a használt termékek esetében is, az eddigi hat hónap helyett, minimum egy évig reklamálhatunk. Mivel a Polgári Törvénykönyv erről szóló módosítása csak áprilisban lép hatályba, az addig vásárolt termékekre még a féléves szavatossági időt érvényes. Áprilistól változnak a szerződések is. Ezeket a kereskedők már nem módosíthatják a vevő beleegyezése nélkül. A kétéves szavatossági idővel azonban a nyugat-európai országokban is gondok vannak. A termelők sokáig tiltakoztak ellene, mivel rendkívül nehéz bebizonyítani, hogy mi számít valóban gyártási hibának, és mi az a hiba, ami csak az elhasználódás miatt merült fel. Ha gyártási hibával szembesülünk lényeges, hogy tisztában legyünk a jogainkkal. Figyelembe véve az elmúlt évek, de a jelen időszak gyakorlatát is, az tapasztalható, hogy ezen a téren nem, vagy csak meglehetősen nagyvonalúan tartják be az idevágó jogszabályokat. Ha a hiba jellegével, a javítás módjával, minőségével, az árleszállítás mértékével kapcsolatban, vagy más kifogás elhárítása szempontjából lényeges műszaki kérdésben vita merül fel, akkor az erre kijelölt minőségvizsgáló szerv szakvéleményét igényelhetjük. Ez azonban korántsem ingyenes szolgáltatás. Többnyire akkor folyamodnak ehhez a megoldáshoz, ha a termék ára meghaladja a hivatalos havi átlagbért. Nagyobb kárnak ez esetben az számít, ha a termék legalább a havi átlagbér hússzorosába kerül. Példaként a partizánskei Vipotest említhető, ahol a kesztyűkkel, bőröndökkel, cipőkkel kapcsolatos problémákat véleményezik. Náluk egy szakvélemény átlagosan 1 200 koronába kerül, miközben a fogyasztók és a kereskedők felkérésének is eleget tesznek. Ők is arra számítanak, hogy ha a szavatossági idő kétéves lesz, sokkal többen fordulnak majd hozzájuk. A szakvélemények iránti igény már csak azért is nőni fog, mivel a szavatossági idő első hat hónapjában a kereskedőnek vagy a gyártónak kell majd bebizonyítani, hogy nem gyártási hibáról van szó. Az azt követő másfél évben a fogyasztónak kell bebizonyítania, hogy a termék hibája nem a használat miatt keletkezett. Ha a minőségvizsgáló intézmény szakvéleményével sem vagyunk elégedettek, vagy a kereskedő nem hajlandó elismerni a szakvéleményt, akkor bírósághoz fordulhatunk. Az eljárást a terméket előállító cég vagy vállalkozó székhelyén illetékes járási bíróságon kezdeményezhetjük. Természetesen ez sincs ingyen. A bírósági illeték a fogyasztó által követelt összeg 4 százaléka, de legalább 500 korona. Mielőtt beadnánk a keresetünket, az egész ügyet meg kell beszélnünk az ügyvéddel, aki eldönti, hogy egyáltalán érdemes-e bírósághoz fordulnunk. A téma szakértői szerint azonban az ilyen jellegű bírósági eljárások rendkívül ritkának számítanak, mivel drágák és többnyire sokáig elhúzódnak. (mi)