Nincs általános kulcs a konfliktusokhoz

ÖSSZEFOGLALÓ

A konfliktusokra a legtöbben úgy tekintünk, mint hátráltató, negatív faktorra, amit legjobb lenne kitörölni a mindennapjainkból. Valóban jobb lenne, ha nem kellene vesződni velük, de a realitás az, hogy a konfliktushelyzetek éppen úgy elkerülhetetlenek az élet minden területén – a munkahelyen pedig halmozottan is –, mint a reggeli ébredés. A kérdés csak az, hogy miként próbáljuk megoldani, elsimítani őket.

Természetes helyzet

Ha stresszmentesebb munkaidőre vágyunk, az első lépés, hogy elfogadjuk, a konfliktus szerves része a mindennapoknak. Az ellentétekkel terhelt szituációkat megoldásra váró helyzetként, feladatként kell felfogni, nem a személyünk ellen irányuló támadásnak. Már önmagában ez a tudat is sok terhet levesz a vállunkról, védőpajzsot von körénk a lelki sérülésekkel és a stresszel szemben. Fogjuk fel a konfliktuskezelést a munkánk részeként, szorítsuk kicsit háttérbe a sértődésre hajlamos egónkat, és vegyük elő a diplomatikus, problémamegoldó énünket.

Bárki lehet bölcs bagoly

A problémamegoldás egyébként a kulcsszó a konfliktuskezelés tudományát művelő szakemberek szerint is. Egy elmélet hat konfliktuskezelési stílust különböztet meg, és ezek valamelyikébe – esetleg többe is – mi is valószínűleg beletartozunk. A stílusokhoz a megjegyezhetőség kedvéért állatokat társít az elmélet: a visszahúzódó típus teknős, a kompromisszumkereső a róka, a kiterjesztő az oroszlán, az erőszakos a cápa, az elsimító a plüssmackó, az együttműködő stratégiát alkalmazó pedig a bölcs bagoly.

A beszédes elnevezések jól rávilágítanak az egyes konfliktuskezelő módszerek lényegére. A teknős inkább elmenekül, visszahúzódik, feladja személyes céljait konfliktushelyzetben, és megvárja, míg elül a vihar. A kompromisszumkereső róka üzleti alapon hajlandó engedni a saját elképzeléséből, ha a másik is megteszi ezt (és ezzel mindketten vesztes helyzetbe kerülnek igazából). Az oroszlán saját szempontjai helyességéről meggyőződve mindig igyekszik érvényre juttatni a saját akaratát és visszaszorítani a másik felet, míg a cápa – az oroszlán elvtelen és könyörtelen változata – csupán a győzelem és hatalom érzetéért megalázóan döngöl a földbe mindenkit minden helyzetben. A plüssmackók a békesség és harmónia kedvéért kedvességgel próbálják elsimítani a problémákat, a bagoly pedig igyekszik úgy megoldani a helyzetet, hogy maradéktalanul érvényesülhessenek mind a saját, mind a konfliktusban részt vevő másik fél – akit ellenfél helyett partnernek tekint – érdekei és szempontjai.

Ő az, aki addig dolgozik a helyzeten, míg abból el nem tünteti a feszültséget és negatív érzéseket, és meg nem oldja a problémát. Ez az utóbbi hozzáállás a legjobb konfliktuskezelési technika, amely igazi win-win (győztes–győztes) helyzethez vezet, a jó hír pedig az, hogy bárki lehet bölcs bagoly, ha egy kis energiát fordít rá, függetlenül attól, hogy természeténél fogva ösztönösen melyik konfliktuskezelői „kategóriába” tartozik. Ahogy a szakemberek mondják: senki sem születik bagolynak, de mindenki azzá válhat.

Mi a konfliktus?

Hogy jól kezeljük a konfliktusokat, fel kell tudnunk ismerni őket. Legjobban az mutatja meg, hogy konfliktushelyzetbe kerültünk, hogy negatív érzések jelentkeznek bennünk. Hideg fejjel elemezzük ki, hogy mivel kapcsolatosak ezek, mi az a számunkra fontos dolog, ami szerintünk veszélybe került, és azonosítsuk, hogy ki vagy mi fenyegeti azt. Ez már önmagában is megnyugtató, a higgadtság pedig alapfeltétele a jó konfliktuskezelésnek. Ezt követően figyeljük meg, hogy ösztönösen milyen konfliktuskezelő stílussal reagálnánk a helyzetre, és ha nem a bölcs bagoly módszere az, akkor biztos lehetsz benne, hogy technikát kell váltanunk. Gondolkodjunk el, mi lenne az igazi megoldás a problémára, ami nemcsak megszünteti a gondot, hanem feloldja a helyzetben érintett minden szereplő negatív érzéseit is? Magyarul: hogyan kaphatja meg mindenki – magunkat ugyanúgy beleértve – amit akar?

Konfliktusforrások

A munkahely speciális környezet, amelynek van néhány jellemző konfliktusforrása:

u hatalmi harcok a magasabb beosztásokért, a jobb pozíciókért

u túlhajszoltság, állandó teljesítménykényszer

u szerepek, feladatok, felelősségi körök tisztázatlansága

u bizonytalanság a szervezet jövőjével, a munkahely fennmaradásával kapcsolatosan

u nagyobb szervezeti átalakítás vagy folyamatos változások.

Ezek szakmai jellegű konfliktusok, de a munkahelyeden támadhatnak személyes ellenszenvből adódó nézeteltérések is. Tisztáznunk kell magunkban, vajon szakmai vagy magánjellegű, személyes konfliktussal állunk-e szemben? Mi a konfliktus gyökere? Ha ezek elemzésén, azonosításán túl vagyunk, már félig meg is válaszoltuk, mi a gyógyszere a problémának.

Mivel minden konfliktus más, ezért általános megoldó kulcsot senki nem tud a kezünkbe adni, de egy biztos: az indulatokat félre kell tenni, és hűvös rációval, jó szándékkal, bölcs bagoly módjára kell megkeresni a helyzetben alkalmazható legjobb megoldást. Ilyen hozzáállással, ha nem is tökéletessé, de élhetővé és kellemesé tehetjük a munkahelyünkön töltött időt magunk és mások számára is. (NolCafe)