Nem lesz olcsóbb a bioüzemanyag

A biogázolaj literje 50 fillérrel is drágább lehetSomgyi Tibor felv ételeAz Európai Uniónak csökkentenie kell függőségét a közel-keleti kőolajtól és az orosz földgáztól. Az egységes energiapolitika a takarékosságra helyezi a hangsúlyt, ami főleg az alternatív energiaforrások és a bio alapanyagú üzemanyagok a korábbinál intenzívebb bevonásával lehetséges. Marek Senkovič gazdasági elemző szerint napjainkban a bizonyított olajkészletek (1300 milliárd hordó olaj) még 40 évre elegendők. Ez a mennyiség azonban nagyon egyenlőtlenül oszlik meg, mivel a készletek több mint a fele (734 milliárd hordó) a Közel-Keleten található, miközben Észak-Amerika feltárt készlete csak 12 évre, Európa, beleértve Oroszországot is, pedig 21 évre biztosított készlettel rendelkezik. A 40 évre szóló prognózist persze nem kell szó szerint venni, mivel már 1986-ban is ekkora időtartamról beszéltek. A technológia, a hatékonyság ugyanis fejlődik, új lelőhelyekre is bukkanhatnak, ezért további 30-40 évig még bizonyosan lesz elég fekete arany.

Nem mindegy azonban, hogy az olajat milyen hatékonysággal használjuk fel. Közismerten energiafaló gazdaságot működtet például az Egyesült Államok, amelynek az egy főre eső olajfogyasztása ötszörösen meghaladja a hatékonyság terén nem különösebben jeleskedő Szlovákia mutatóját, az Európai Uniót e téren kétszeresen körözi le, és az energiapiacot egyre jobban megterhelő Kínát pedig egyenesen 15-ször. Ha az egységnyi bruttó hazai össztermék előállításához szükséges olajfogyasztást a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD-ben 100 százaléknak vesszük, akkor az USA mutatója 117, Szlovákiáé 124, Csehországé pedig egyenesen 129. Az Európai Unió átlaga 100 százalék alatt van, sőt Magyarország is jeleskedik a maga 92 százalékos viszonyszámával.

Lássuk, mi a helyzet az olaj, és azon belül a benzin piacán? Tavaly nyáron a nyersolaj hordónkénti (egy hordó 159 liter) ára a 70 dollárt is sikerrel ostromolta, ami történelmi rekordnak számít. Napjainkban is csak átmenetileg csitultak a kedélyek, amikor is 60 dollár körüli az olaj barrelje. Viszont ha figyelembe vesszük a dollár értékvesztését, akkor kiderül: 1980-ban és 1981-ben még a tavalyi csúcsnál is többe került ez az energiahordozó. Az elmúlt években hangsúlyeltolódás érzékelhető a benzin és a gázolaj iránti szükséglet között. Míg 1990-ben az Európai Unióban a dízelüzemű autók aránya csupán 14 százalékot ért el, addig napjainkban már az 50 százalékot ostromolja. Ebből adódóan míg benzinből Európának exportra is futja, addig gázolajból importra szorul – ez az oka annak, hogy napjainkban a dízel literje sokszor drágább a benzinnél.

Ami az olajtakarékos üzemanyagokat illeti, fontos tudatosítani, hogy az olajfinomítókhoz viszonyítva a biodízel, az etanol előállítása, vagy a biomassza üzemanyaggá alakítása sokkal drágább. Ráadásul az ehhez szükséges olajos repce, napraforgó, szója- és pálmaolaj rendkívül nagy vetésterületet igényel, monokultúrássá alakítva át a tájat. A hatékonyság sem a legjobb: 1 tonna kukoricából csak 300 liter bioetanol készíthető. Kelemen Béla, a Slovnaft csúcsvezetője a bioüzemanyaggal kapcsolatban közölte: a MOL és a Slovnaft készen áll ezek gyártására, olyannyira, hogy az ezekhez szükséges gyártóegységek átalakítása részben már meg is történt. Egy készülő szlovák kormányrendelet értelmében rövidesen a benzinbe és a gázolajba 2 százaléknyi bioalapanyagot kevernek, és ez az arány 2010-re túllépheti az 5%-ot. A bioüzemanyaggal ugyan olajat takarítunk meg, azonban előzetes számítások szerint így a gázolaj literje akár 50 fillérrel is drágulhat. Csupán adókedvezménnyel lehetne ezen segíteni, amire van példa az európai országokban. A MOL-csoport már idén 47 ezer tonnányi bioterményt vásárolna fel az agrárszférától, és ez a mennyiség 2008-tól 75 ezer tonnára futna fel, ám kérdés, hogy a farmerek – a nyugati irányú elkötelezettségeik okán – képesek lesznek-e a kellő mennyiség szállítására. Vagyis az olajtakarékos elképzelés megvalósítása egyelőre legiszlatív és objektív akadályokba ütközik. (shz)