Nálunk is felmerült a hamburgeradó ötlete

A túl zsíros, édes vagy sós termékekre, konkrétan az édesített üdítőkre, néhány cukorféleségre, csipszekre és kalóriadús ételre kiterjedő adótípus régiónkban sem ismeretlen, tavaly szeptemberben például Magyarországon vezették be. A képhez hozzátartozik, hogy déli szomszédunknál éppen a hamburgereket és a lángosokat nem sújtja ez a típusú jövedéki adó.

Az egészségtelen ételek fogyasztóit, akik az átlagosnál jobban megterhelik az egészségbiztosítás rendszerét, közgazdasági szempontból kétféleképpen lehet mérsékletre inteni – állapítja meg a Pénzpolitikai Intézet tanulmánya. Az egyik, hogy a fogyasztói szokásokat figyelembe veszik az egészségbiztosítás nagyságának megállapításakor, ám ez meglehetősen nehéz módszer. A másik, hogy az egészségtelennek minősített ételekre külön jövedéki adót vetnek ki, ezzel a módszerrel már élnek az Egyesült Államokban (ott a gyorséttermek termékeire kiterjed az adó) és néhány skandináv országban. Az adó által sújtott termékek listája nem egységes, Lettországban például a kávéra is vonatkozik, Dániában pedig a fagylaltot, a tejtermékeket, a csokoládét és az étolajat is célba vették.

A Pénzpolitikai Intézet tüzetesen megvizsgálta a magyar hamburgeradó működését, amelytől azt várják, hogy éves szinten mintegy 30 milliárd forint (kb. 110 millió euró) bevételt eredményez. Az intézet javaslatából viszont nem derült ki, hogy mekkora bevétellel számolnak.