Munkára ösztönző intézkedések

Szociális segély azoknak a családoknak jár, ahol az egy háztartásban élők összbevétele nem haladja meg a létminimum összegét. A törvény egy főre 4210 koronát, a háztartásban élő minden további felnőttre 2940 korona, a gyerekekre pedig 1910 koronát számít. A munkavállalás ösztönzése érdekében a norma a szociális segély alapösszegét határozza meg, mely egyedülálló személy esetében 1450 Sk és azokat jutalmazza, akik valamilyen módon bizonyítják, hogy valóban el akarnak helyezkedni: ők a segély mellé további 1000 koronás ösztönző pótlékot kapnak majd. A javaslatban 800 koronás összeg szerepelt, a képviselők azonban Zuzana Martináková (SDKÚ) javaslatára 200 koronával felemelték azt. A pótlék csak annak jár, aki igazolja, hogy valóban munkát szeretne vállalni, azaz átképzésen vesz részt, tanul, közhasznú munkát vállal községében, esetleg valamelyik nonprofit szervezet tevékenységét segíti. „Nem célunk, hogy minden munkanélküli napi nyolc órát dolgozzon, de szeretnénk elérni, hogy legalább heti néhány órában rendszeres munkát végezzen – magyarázta Miroslav Beblavý államtitkár a szociális minisztérium szándékát. A munkavállalást ösztönzi majd az is, hogy családfenntartó jövedelmének csak 75 százalékát veszik figyelembe a család szociális helyzetének megállapításakor. Ezzel elérhető, hogy szociális segélyt kapjon az a család is, ahol az egyik szülő – ugyan alacsony bérért – dolgozik. „Ezzel a jelenlegi jogszabály demotiváló hatását szeretnék kivédeni – magyarázza Beblavý. – ĺgy az a család, ahol legalább az egyik szülő dolgozik, jóval magasabb bevételre tehet szert, mint az, ahol mindketten munkanélküliek.” A tárca képviselői azonban nem titkolják azt sem, hogy céljuk a megtakarítás is. Az évről évre növekedő, szociális segélyre fordított kiadások is jelentősen terhelik az államkasszát: 1999-ben még csak 9,5 milliárd koronát fordítottak erre a célra, 2002-ben már 11,4 milliárd koronát. „Az új rendszer célja, hogy munkavállalásra ösztönözze a munkanélkülieket, el akarjuk érni, hogy a minimálbérért is megérje munkát vállalni” – indokolja a törvénymódosításokat Kaník. A segély összege az eltartott gyermekek számának arányában nő, az alapösszeg több mint négy gyerek esetében akár 4210 korona is lehet. A rászorultság megállapításakor nem veszik figyelembe sem a szociális ösztöndíj, sem a családi pótlék összegét.

Az új szabályozás egyszerűbbé, hozzáférhetőbbé teszi a lakásfenntartási támogatást is. A jövőben azok is kérvényezhetik, akiknek hátralékuk van valamelyik szolgáltatóval – víz-, gáz-, áramszolgáltató, lakásfenntartó – szemben. Egyetlen feltétel, hogy megegyezésre jussanak a tartozás törlesztésének üteméről. A támogatás összege attól függően változik majd, hány személy él egy háztartásban: az egyedül élők 780 korona, a legalább kétszemélyes háztartások azonban már 1330 korona havi támogatásra számíthatnak.

Újdonság a törvényben, hogy a kisnyugdíjasok is folyamodhatnak majd szociális segélyért: az anyagi szükséghelyzetben lévők havi 1000 koronás támogatást kérhetnek az új szabályozás értelmében. A szükséghelyzet megállapításakor a nyugdíj 75 százalékát veszik majd figyelembe azok esetében, akik legalább 25 évet ledolgoztak.

A családi pótlék új rendszerével elsősorban a munkavállalókat akarja segíteni az állam: az eddigi gyakorlattal szemben magasabb támogatást kapnak azok családok, ahol legalább az egyik szülő dolgozik. Ezt családi pótlék alapösszegének a emelésével és a nagyobb adókedvezménnyel akarja elérni a szociális minisztérium. Hátrányosan érinti a legalacsonyabb bevételi osztályba tartozókat az is, hogy megszűnik a család anyagi helyzetétől függő kiegészítés. A javaslat egységesen 500 koronás családi pótlékot javasol, emellé további 400 koronát kapnak adókedvezmény formájában azok, akik dolgoznak. ĺgy összesen 900 koronás támogatás jár majd minden gyermek után, ami egy átlagos család esetében mintegy 400 korona plusztámogatást jelent a mai helyzethez képest. Abban az esetben, ha a havi adóelőleg alacsonyabb 400 koronánál, a különbözetet az állam hozzáteszi a fizetéshez – jelentette ki Ľudovít Kaník miniszter. Azok a családok járnak majd rosszul, ahol egyik szülő sem dolgozik: ők értelemszerűen elesnek az adókedvezményből származó kiegészítéstől, így gyermekenként akár havi 390 koronával is alacsonyabb családi pótlékot kaphatnak, mint ami jelenleg jár nekik. Ezzel kizárható lesz a visszaélés: egyes szociológusok szerint ma sokan csak a családi pótlék miatt vállalnak újabb gyereket.

A juttatás ezután is alanyi jogon jár majd mindenkinek – Miroslav Beblavý szerint drágább lenne kizárni a támogatásból a vagyonosabb rétegeket, mint kifizetni nekik is a családi pótlékot. „Mérlegeltük, hogy húzunk egy határt, ám a családoknak legfeljebb 10 százaléka esik abba a kategóriába, ahol már indokolatlan a családi pótlék. Ha azonban ellenőrizni akarnánk a családok jövedelmét, akkor mindenkinek igazolást kellene erről hoznia, az adminisztráció többe kerülne mint a megtakarítás.” Változást jelent az is, hogy a családi pótlék a jelenlegi gyakorlattal ellentétben nem függ majd a gyermek életkorától: mindenkinek egységesen 500 korona jár majd.

Hosszú idő után valorizálják a gyermek születésekor járó egyszeri segély összegét is: január 1-jétől a jelenlegi 3110 korona helyett 4000 jár majd.

A táppénz folyósításának új rendszere

Januártól változik a táppénz kifizetésének rendszere is. Az első tíz napban a munkaadó fizeti, a beteg csak a 11. naptól kapja pénzét a Szociális Biztosítótól. A táppénz összegét is új módszer alapján számítják ki: az első három napban a bruttó bér 25 százaléka, a negyedik naptól pedig 55 százaléka jár majd. Ez azt jelenti, hogy néhány napra nem éri meg kiíratni magunkat. Várhatóan szigorodik a betegek ellenőrzése is, hiszen az első tíz napban a munkaadó fizeti a táppénzt, és ezzel jogot kapott alkalmazottja ellenőrzéséhez is. Az új rendszer elsősorban az átlagosnál jobban keresők számára előnyös: mivel megszűnik a táppénz eddigi felső határa – napi 350 korona bruttó –, ők hosszabb betegség esetén átlagosan több pénzt kapnak majd. (lpj)