A táppénz kifizetésének új rendszere:

A magasabb keresetűek (körülbelül 8000 korona nettó kereset felett – a betegség hosszától függően) esetén nő a táppénz összege – például 13 ezer koronás fizetésnél egy hét betegség esetén ma 1053 korona, januártól pedig 1147 korona jár;

ebben az esetben nő az anyasági segély is – melyet az anya 28 héten át kap – összege ugyancsak a bruttó bér 55 százaléka lesz;

megszűnik a táppénz – és egyben az anyasági segély – felső határa, mely jelenleg nettó összegben 319 korona naponta;

a beteg a negyedik naptól bruttó fizetése 55 százalékát kapja

a táppénzt a valós fizetés alapján számítják ki;

mivel a táppénzt az első tíz napban a munkaadó fizeti, így várhatóan kevesebb lesz a visszaélés a részükről – előfordult, hogy a munkaadók kényszerszabadság helyett ideiglenesen táppénzre küldték alkalmazottaikat, így takarékoskodtak a bérköltségekkel;

a betegség első 10 napjában (amíg a táppénzt fizeti) a munkaadó ellenőrizheti beteg alkalmazottját, hogy valóban beteg-e, és betartja-e az orvos előírásait.

Hátrányok:

Az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők kategóriájában (körülbelül 8000 korona nettó kereset alatt – a betegség hosszától függően) csökken a táppénz összege, például 8000 koronás keresetű egyénnek most 1053 korona, januártól csak 703 korona jár;

a beteg az első három nap csak a bruttó bére 25 százalékát kapja

egyhetes betegség után akár 300 koronával is kevesebbet kaphat a biztosított;

a munkaadóknak komoly terhet jelenthet például influenzajárvány esetén a táppénz fizetése a betegség első tíz napja idején.