Megkezdődött a tátrai fenyőfák hasznosítása

Pozsony. Akár évekbe is telhet, amíg sikerül maradéktalanul feldolgozni a múlt év végi tátrai természeti katasztrófa által letarolt fákat. Azonban két évnél több idejük nem lesz az erdészeknek és fafeldolgozóknak. A tapasztalat ugyanis azt mutatja: ahol ennél is hosszabb ideig háborítatlanul a földön hagyják a derékba tört vagy tőből kicsavart fákat, ott óhatatlanul elszaporodnak a farontó kártevők, óriási pusztítást végezve a még lábon álló erdőben is.

Szakértők egybehangzó véleménye szerint a Magas-Tátrán 2004. november 19-én végigsöprő szélvihar által kicsavart, kitört vagy végzetesen megtépázott fák feldolgozása akár két évig is eltarthat. Ugyanakkor a munkálatokat – a farontó kártevők veszélye miatt – előbb a déli, a nap által leginkább melegített hegyoldalakon kell megkezdeni és haladéktalanul elvégeztetni, míg az északi lejtőkön a kitermelést késleltethetik. Az eddigi mentési munkálatok a lakott területekre valamint a fontos építményekre, így a hidak, vasútvonalak, felvonók, sípályák, idegenforgalmi központok továbbá az erdei utak kiszabadítására irányultak, hogy a munkagépek egyáltalán eljussanak a fakitermelés színhelyére. A gyorsabb munkálatok érdekében az érintett erdőgazdaságok január 17-ig nyilvános versenypályázatot hirdettek a letarolt fák feldolgozására.

A legnagyobb károk a Tátrai Nemzeti Park területén, a TANAP Állami Erdészetnél keletkeztek, itt 12 600 hektáron mintegy 2,45 millió köbméter fa fekszik a földön. A besztercebányai székhelyű Állami Erdészet szakértői december végén 1,4 millió köbméterre becsülték a földön lévő famennyiséget. Ez utóbbi vállalatai közül a legnagyobb kár a Liptovský Hrádok-i, a námestovói valamint a belušai céget érte. Beluša esetében például 6 éves kitermelésének megfelelő fatömeg vár kényszerfeldolgozásra. Ám óriási károkat szenvedtek a magánerdő-tulajdonosok is.

A Tátrában kialakult helyzetnek minden kétséget kizáróan hatása lesz a fa árára is az elkövetkezendő években. A hirtelen megnőtt kínálat miatt bizonyára a feldolgozók kísérletet tesznek majd e fontos alapanyag árának letörésére, vagy legalább mérséklésére. Karol Vinš, a besztercebányai Állami Erdészet vezérigazgatója szerint vállalatuk csak enyhe, 50–100 koronás árkorrekciókra hajlandó, legalábbis 2005 első felében, azaz az ép, jó minőségű fatörzsekért köbméterenként akár 1700–1900 koronát is elkérnek. Ugyanakkor a vezérigazgató valószínűsíti, hogy az idő előrehaladtával a nyers fa ára – éppen a farontó kártevők fokozódó veszélye miatt – csökkenhet, akár köbméterenkénti 600–700 koronára is (ennyit adnak jelenleg a cellulóz feldolgozói az alapanyagért). Simon Zsolt földművelésügyi miniszter egy minapi szakmai konferencián mindenesetre ama reményének adott hangot, hogy a Tátrában pusztított szélvihar által megrongált fákat ezer koronás köbméterenkénti áron sikerül értékesíteni. Becslések szerint ez csak akkor sikerülhet, ha a szélvihar által kényszerfeldolgozásra kerülő fák 70–80 százalékát még az idén feldolgozzák. Az erdészeti szakértők által kidolgozott és a napokban a nyilvánosság előtt is bemutatásra kerülő kárfelszámolási tervek ezt mindenesetre kivitelezhetőnek tartják.

Bár a rózsahelyi papírgyár, amely eddig éves szinten mintegy 400–450 ezer köbméter tűlevelűt vásárolt fel, jelezte, képes további 220 ezerrel növelni a felvásárolt fatömeg mennyiségét. A szakértők valószínűsítik, hogy a cellulóznak való fa egy részét külföldön kell majd értékesíteniük. A magasabb fenyőarány ugyanis a gyártott papír esetében jelentős minőségi romlást eredményezne. (gyor)