Megadóztatják a multikat

Sikeresen vállalkoznak, de adót nem fizetnek. A globális nagyvállalatok jelentős része különböző adóoptimalizálási lehetőségeket kihasználva gyakorlatilag nem fizet adót az Európai Unióban – sem központilag, sem a tagországok szintjén. A probléma egyáltalán nem csak a névtelen offshore lovagokat érinti, sok trendi cég – például a Google, a Facebook vagy a Starbucks – is a vétkesek között van. 

Ezen változtatna most az Európai Bizottság, mivel a megszorító csomagok miatt egyre visszásabb, hogy míg az alkalmazottakat vagy a kis- és középvállalatokat „megnyírja” az állam, addig a sikeres multik aprópénzeket tesznek be a közösbe. Ezt egyébként legálisan művelik – vagyis nem klasszikus adócsalásról van szó. 

Kiviszik a pénzt 

A multik egyrészt kihasználják az egyes tagállamok nyújtotta kiskapukat, másrészt – amivel most az Európai Parlament és a Bizottság is kiemelten foglalkozott –, a tagállamokkal nem ritkán titkos adómegállapodásokat kötnek. Ezek lényege: a 28 tagállam helyett egy helyen fizetnek, kevesebbet, mint összesen kéne, ám az adott ország még így is jól jár. 
Egy példa: 2015 októberében az Európai Bizottság megállapította, hogy Luxemburg és Hollandia megsértette az uniós állami támogatási szabályokat, mivel mintegy 20–30 millió euró értékben adókedvezményeket biztosított a Fiat Finance, illetve a Trade and Starbucks vállalat részére. 

Közös adóalap 

A bizottság e héten zajló strasbourgi plenáris ülésén mutatta be tervezetét az Európai Parlamentben. Az irányt szinte mindenki helyesnek tartja, a hatékonysággal kapcsolatban azonban erős kétségek merültek fel. A bizottsági akcióterv egyik pillére a közös konszolidált társaságiadó-alap (CCCTB), valamint az, hogy a vállalatok ott fizessenek adót, ahol a profitot termelik. Politikai szinten az első pont a legproblémásabb, gyakorlati szinten pedig – főként az internetes vállalkozásoknál – a második. A közös adóalapot konszenzussal kellene elfogadni, így elég, ha egy állam nem egyezik bele, bukik a terv. A nem szavazat nem csak az adóoptimalizálásból profitáló országokból jöhet – jellemzően a nyugat-európai kisebb államok –, többen elvi szinten ellenzik a közös adószint bevezetését. A keleti, alacsony adókulcsot bevezető tagállamok mindig a harmonizáció elleni harc élén álltak. 

Milliárdok úsznak el 

Emellett kérdéses az intézkedés praktikus hatékonysága is. Ha valaki a Facebookon hirdet, akkor jogilag nehéz megfogni, hogy valójában melyik tagállamban kellene elkönyvelnie a profitot. A nehézségek ellenére egyre többen ébrednek rá, hogy a jelenséggel tenni kell valamit, ugyanis alapvetően ássa alá az igazságos közteherviselésbe vetett hitet. Emellett pedig nem kevés pénzről van szó. A bizottság becslései szerint az adóelkerülés miatt évente mintegy 50–70 milliárd euró körüli összeg esik ki a költségvetésből, a parlamenti vitában ennél lényegesen nagyobb számok is elhangzottak. Az „optimalizált” összegek pedig évről évre nőnek.