Még nőhetnek is az adóterheink

Bár az új díjszabás várhatóan megnöveli a cégek adózási kedvét, vagyis növeli a költségvetési bevételeket, a minisztérium nem kockáztatott, konzervatív stratégiának nevezve jócskán megnyomta a biztos bevételeket jelentő adófajtákat. A reformot alaposan előkészítették, erre utal, hogy öt intézmény egymástól függetlenül becsülte meg a változások hatásait, köztük a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is. Ezek mindegyike a végül közzétett konstrukciót ítélte a leginkább biztonságosnak. Ez azt is jelenti, hogy a pénzügyminisztérium lemondott saját korábbi elképzeléséről, amely szerint a hozzáadottérték-adót 18 százalékos szinten egységesítették volna.

A 20 százalékos hozzáadottérték-adó várhatóan a kormánykoalíción belül is viharokat vált ki, a pénzügyminisztérium ezért hangsúlyozta, hogy amennyiben az állami költségvetés adóbevételei a vártnál kedvezőbben alakulnak, lehetőséget lát az adók csökkentésére.

Az új koncepcióval a kormány azt az ígéretét valósítja meg, amely szerint a közvetett adók növelésével párhuzamosan csökkentik a közvetlen adókat. Ezzel a polgároknak arra adnak lehetőséget, hogy a növekvő bevételeiket esetleg ne fogyasztásra költsék, hanem hosszú távú takarékoskodásra fordítsák. A reformhoz kapcsolódó törvényeket is ennek a felfogásnak a szellemében terjesztik be. Elsőként a közvetett adók emeléséről szóló törvények kerülnek a parlament elé, és csak az elfogadásuk esetén folytatódik a sor az egyenadóról szóló törvény beterjesztésével. Ez utóbbit a jövedelemadó helyett nyereségadónak nevezik majd.

Richard Šulík, az adóreform koncepcióját kidolgozó pénzügyminiszteri tanácsadó az egyenadót igazságosnak, semlegesnek, egyszerűnek és hatásosnak nevezte. Szerinte a jelenlegi rendszer a kedvezmények, kivételek, adómentességek és adósávok miatt igazságtalan és komplikált. Ezek felszámolása véget vet annak a gyakorlatnak, amikor az érintettek oda áramoltatták a jövedelmüket, ahol azt kisebb mértékben kellett megadózniuk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az új rendszerben nem lesznek adómentes tételek. Branislav Ďurajka pénzügyminisztériumi szekcióigazgató a Trend számára kijelentette, hogy a nem vállalkozási célú ingatlanok eladása továbbra is ezek közé tartozik majd. Ennek oka, hogy az ilyen tranzakciók ritkán járnak nagy nyereséggel. Ráadásul az adókötelezettség bevezetése a magánszemélyek számára ingatlannyilvántartás bevezetését vonná maga után, ezt viszont adminisztratív szempontból nehezen tudják elképzelni.

Egyelőre vita folyik az átalányadó sorsáról. A pénzügyminisztérium a megszüntetését javasolja, bár nagy a valószínűsége, hogy a parlamentben ez politikai okokból nem menne át. Ivan Mikloš pénzügyminiszter nyilatkozatai alapján ezért arra lehet következtetni, hogy a az átalányadózás lehetőségét újra leszű-kítik az iparos szakmákra. A hírek szerint Miklošt elsősorban az bántja, hogy ezzel a lehetőséggel az újságírók és a szabadfoglalkozású művészek is élhetnek, amit a miniszter és szakértői köre nagyfokú igazságtalanságnak tart.

Az adóreform ezen kívül több, régen igényelt kisebb változást is tartalmaz. Megszűnik például az osztalékok 15 százalékos adója. Ennek oka, hogy ezt már az egyébként is megadózott vállalati nyereségből fizetik, vagyis jelenleg egy cégtulajdonos a nyereségét jóval 35 százalékos adóteher árán veheti csak ki a cégből. Ezzel kapcsolatban szakmai vita folyik arról, hogy így viszont a cégtulajdonosok a fejlesztés helyett esetleg felélik a nyereségüket. Az IMF szerint ez elsősorban a kisebb cégekben fenyeget, különösen azért, mert a bérekhez kötődő társadalombiztosítási elvonások a változások ellenére sem csökkennek jelentősen. Ebben az esetben pedig előnyösebb az alacsony bér-magas nyereség kombináció. Az IMF szerint ez főként a szolgáltatási szférában fenyeget és a pénzügyminisztériumnak egyéb eszközök alkalmazását ajánlja. ĺgy megtörténhet, hogy afféle megelőző intézkedésként a természetes személyeknek bizonyos szintig az osztalékok, nyereségrészesedések, sőt akár a bérletek után is társadalombiztosítási elvonásokat kell majd fizetniük.