<p>A hazai kiskereskedelem az év elején sikeresen megbirkózott az euró bevezetésével, ám most sokkal nagyobb kihívással néz szembe: a világválsággal és a külföldi bevásárlóturizmussal. „Ha nem volna válság, akkor szinte nem is volna mit megvitatnunk. A duális pénzforgalomban helytálltunk, az euró bevezetése nem lódította meg a kiskereskedelmi árakat, ám a sikert most mégsem tudjuk élvezni, mivel a világválság új és komoly kihívások elé állította a kereskedelmet” – közölte tegnap Pavel Konštiak, a hazai kiskereskedelmi szövetség első embere az INTRACO pozsonyi nemzetközi kereskedelmi konferencián.</p>
Még évekig külföldön fogunk vásárolni
Peter Mihók, a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara (SOPK) elnöke úgy látja, „krízis tisztító és öntisztító hatással rendelkezik. Ha olyan lépéseket teszünk, amelyek a tisztulási folyamatot fékezik, akkor csak elnyújtjuk a válság időtartamát, sőt, leendő krízisek magját vetjük el.” Nadežda Machútová, a Szlovák Fogyasztóvédelmi Felügyelet (SOI) igazgatónője szerint a kiskereskedelem megbirkózott az euró átvételével, az idén sokkal intenzívebb ellenőrzéseik sem mutattak ki szokványosnál több visszaélést, helytelen árazást.
Vladimír Palša földművelésügyi államtitkár viszont kevésbé dicsérte meg a kiskereskedelem képviselőit. Szerinte nem minősíthető komoly sikernek az a tény, hogy az elmúlt egy évben érdemben nem nőttek az élelmiszerárak. Hiszen ugyanannyiba kerül a kenyér és a kifli, amikor 7800 korona volt a búza tonnája (2007-ben), mint amikor csak 3900 korona (2008-ban). Ugyanez érvényes a tejre is: miközben a felvásárlási árak a literenkénti 30-35 centről 18-20 centre olvadtak, addig a tej kiskereskedelmi ára nem mérséklődött (márciusban már felbukkantak az olcsóbb tejek).
Tadeusz Frackowiak, a CBA SK üzletlánc elnöke a bevásárló-turizmus okozta veszteségekre hívta fel a figyelmet. Szlovákia sajátossága, hogy az ország lakosságának 75 százaléka legfeljebb 75 kilométerre lakik az államhatártól. Ezért a régiónkban tapasztalható, árfolyam okozta áresés tömegeket mozgat meg, hiszen a fogyasztó normális körülmények között ott vásárol, ahol alacsonyabb az árszint. 2008 márciusa és 2009 márciusa között az euróhoz viszonyítva a forint 30,5 százalékot, a cseh korona 32,6%-ot, a lengyel zloty pedig 37,2%-ot gyengült, ebből adódóan szomszédaink árszintje számunkra, eurót használók számára határozottan alacsonyabb.
Ráadásul emellett a fogyasztási adók kulcsa is alacsonyabb: nálunk 19%-os egykulcsos az áfa, miközben Csehországban az élelmiszerre rakódó adókulcs csak 9%, Lengyelországban pedig a gyorsan romló élelmiszer adóterhe mindössze 3%. Tadeusz Frackowiak úgy látja, a bevásárlóturizmus ugyan korlátozott jelenség, azonban azzal ne számoljunk, hogy néhány hónapon belül befejeződik.
Az üzletlánc elnöke azt prognosztizálja, mivel Szlovákia a drága eurózóna keleti kiszögellése, ezért velünk szemben akár 2-3 éven keresztül is megőrizhetik szomszédaink az árelőnyüket. Vladimír Tvaroška, a gazdasági válságtanács ellenzéki tagja viszont úgy látja: az erős euró ellenére az uniós fizetőeszköz átvétele volt a Fico-kormány eddigi legjelentősebb gazdasági tette.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.