Lejtőn a szőlőtermesztők

Szlovákiában csaknem 5 ezer hektárnyi szőlészet pang, nem törődnek a fejlesztésükkel – nyilatkozta Fedor Malík, az elismert szlovákiai borászati szakember. Szerinte az sem sokat segít, hogy a Kis-Kárpátok térségében évente mintegy 40–50 hektárnyi szőlészetet telepítenek. „A 40–50 hektár felettébb kevés. Ha majd évente 200, 300 vagy 500 hektárt fognak kiültetni, akkor elégedett leszek, és elmondhatom, hogy kezdünk visszatérni oda, ahol korábban voltunk” – mondta Malík.

Elenyésző támogatás

A szőlészeknek nyújtott állami támogatás továbbra is rendkívül alacsony. „Az állam ugyan támogatja a nagyobb cégeket, a kisebb szőlészeket azonban nem. Ez utóbbiak nem jutnak hozzá a dotációkhoz, miközben a szőlő telepítése rengeteg pénzbe kerül” – tette hozzá Malík, aki szerint a kistermelők már csak szokásból tartják fenn a szőlészetüket, hiszen a megélhetésüket ebből már nem biztosíthatják. A szomszédos Ausztriában már tíz évvel ezelőtt úgy gondolták, hogy ha egy borosgazda el akarta tartani a családját, legalább öthektárnyi szőlészetre volt szüksége. „Szlovákiában minimálisan tíz hektár szőlőre van szükség a túléléshez” – magyarázza Malík.

Jó az idei minőség

Korpás András kürti szőlőtermesztő és borgazda az idei évet jónak mondja mind a szőlőmennyiséget, mind a minőséget tekintve. „Szlovákiának hivatalosan 22 320 hektárnyi szőlője van, s szerencsére vannak nagyon szépen gondozott és felújított termőterületek is az országban. A borgyártás lépéselőnyben van a szőlőtermeléssel szemben. Ahol ugyanis pénz van, nem probléma berendezni egy minőségi borüzemet. A szőlőt pedig egyszerűbb megvásárolni, mint kitermelni” – vallja Korpás. A borgazda szerint egyértelműen szükség lenne a telepítésekre, hogy a későbbiekben is megteremjen az országban a bor kiváló alapanyaga.