Legjobb a lakás-takarékpénztár

Egy bankfiók barátságossá varázsolt belső tere. Azonban ha pénzkölcsönzés ügyében keressük fel, akkor esetenként barátságtalanul magas kamatokkal lepnek meg.Pavol Majer felvételeA Szlovák Nemzeti Bank a korona erősödését és a gazdaság dinamizmusát tapasztalva idén már négy alkalommal, legutóbb november 29-én csökkentette az irányadó alapkamatot, mindannyiszor 0,5 százalékponttal. Ez azt jelenti, hogy az év eleji 6 százalékos alapkamat mára 4 százalékra mérséklődött. Az alapkamat határozza meg a megtakarításokat és a hitelnyújtásokat érintő kamatpolitikát. Nagy általánosságban elmondható: ha csökken az alapkamat, akkor kisebb nyereséget hoznak a megtakarítások, viszont olcsóbbá válik a hitelfelvétel.

Idén nálunk ez az általános trend valahogy alig érvényesül. A hitelek átlagos kamatterhe a Hospodárske noviny gazdasági napilap szerint továbbra is magas, átlagosan 11,26 százalékos, ellenben a banki betétek átlagosan mindössze 2,22 százalékot hoznak az ügyfeleknek. Sőt, februárban, amikor még 6 százalékos volt az alapkamat, a hiteleket átlagosan 9,68 százalékért nyújtották, októberben viszont a 4,5 százalékos alapkamat dacára már a jelzett 11,26 százalékért, miközben a bankbetéteket egyre kevésbé honorálják. A pénzintézetek az ellentmondásos helyzetet azzal magyarázzák, hogy az év folyamán fokozatosan csökkent a kedvező kamatozású jelzálognyújtás aránya, viszont folyamatosan nőttek a magasabb kamattal terhelt fogyasztói hitelek. További tényező: a lekötött betétek futamideje többnyire rövid, márpedig ezek esetében a bankok gyorsan reagálnak (értsd, szinte azonnal csökkentik a kamatot), míg a hitelek több évre szólnak, és a korábban megállapított feltételeket visszamenőleges hatállyal ritkán szokták módosítani.

A november 29-i jegybanki kamatvágásra elsőként a HVB Bank reagált, máris 0,3 százalékkal levitte az 1 hónapos lekötésű betétek kamatát. Megfigyelők szerint azonban jövőre már nem eshetnek számottevően a bankbetétek kamatai. Juraj Kotian, a Szlovák Takarékpénztár vezető elemzője úgy látja, a mai szinthez képest legfeljebb 0,5 százalékos átlagos esés várható. 2005-ben jelentősen mérséklődni fog az infláció, éves szinten várhatóan 4 százalék alá, s ehhez képest a 2 százalék körüli kamat már nem is számít rossz aránynak. Vajon milyen banki megtakarítási formát válasszon az, aki hosszabb távon szeretne takarékoskodni, ám nem elégszik meg a legfeljebb 3 százalékos kamattal, és nem bízik a befektetési alapok ajánlataiban sem? Erre könnyű a válasz: lépjen be valamelyik lakás-takarékpénztárba, amely jövőre alig 17 300 korona megtakarítás után 2500 korona állami prémiumot nyújt, s erre még némi kamat is rárakódik. Az állami prémium révén 14,5 százalékkal kamatozik a pénze, igaz, ha már mondjuk, 100 ezer koronája van a lakás-takarékpénztárban, akkor az állami prémium mindössze 2,5 százaléknyi kamatnak felel meg. Azonban összességében a lakás-takarékpénztári takarékoskodás 6 éves ciklusa nagyobb nyereséggel kecsegtet, mint bármilyen más banki megtakarítási forma. (shz, HN, P)