Komoly minőségi gondok vannak az importhússal

Pozsony. A külföldről Szlová-kiába behozott sertéshús minőségével komoly problé-mák vannak, az importált disz-nóhús csak a leggyengébb minőségi besorolásnak felel meg.

A sertéshús-behozatal aránya rendkívül magas, öt adag ételből négyben külföldről származó húst dolgoznak fel a szlovákiai háztartásokban, éttermekben. Andrej Imrich, a Szlovákiai Sertéstenyésztők Szövetségének az elnöke szerint a legrosszabb minőségű sertéshús főként Spanyolországból, Belgiumból és Lengyelországból származik. „A behozott hús olcsó, és ez egyértelműen megtéveszti a vásárlókat. A gyenge minőségű húsból előállított importtermékek nem vehetik fel a versenyt a kiváló sertéshúst tartalmazó hazai termékekkel. A sertéshúst azért adhatják olcsóbban a nyugat-európai országok, mert erősebb az állami dotációs politikájuk, mint a szlovákiai tenyésztők támogatása” – erősítette meg Imrich.

Ráadásul a szlovákiai tenyésztőket is jelentős mértékben veszélyezteti az afrikai sertéspestis. Egyesek úgy vélekednek, hogy csak idő kérdése, mikor jut be a kór az országba. Ha ez bekövetkezne, az amúgy is a szakadék szélén álló hazai sertéstenyésztés végveszélybe kerülne.

Az ágazat egykor a mezőgazdaság erős elemét képezte, Szlovákiából Prágába is szállították a sertéshúst, ma viszont behozatalra szorulunk. A sertéstenyésztők szövetségének kimutatása szerint Németországból 31 ezer tonnányi a behozatal, Lengyelországból 26 ezer, Spanyolországból 19 ezer, Belgiumból 15,5 ezer, Magyarországról 1,8 ezer, Hollandiából pedig nagyjából ezer tonna az éves import.

A külföldi sertéshúsban a szakemberek szerint rengeteg az antibiotikum. Míg egy korábbi felmérés során a szlovákiai húsban 43,2 milligrammot mértek egy kiló élőtömegre lebontva, a cseh sertések esetében 79,8, a lengyeleknél 132,2, a belgáknál 161,1, a németeknél 204,8, a spanyoloknál 242, míg a magyaroknál 245,5 mg-os volt az arány egy kilogrammnyi élőtömeg viszonylatában. (sb)