Kedvező kép körvonalazódik

Amerika a recessziót nyögi, a japán gazdaság képtelen magára találni, az Európai Unió (EU) legtöbb országa a vártnál is rosszabbul teljesít, Kelet-Európa viszont valósággal szárnyal. Ez derül ki több neves külföldi gazdaságelemző intézet tavaly év végi felméréséből. A térség – a volt szovjet, illetve jugoszláv utódállamokkal együtt – 27 országának összesített gazdasági növekedése 2001-ben 4-5% között lesz. De nemcsak a fejlett világhoz képest, hanem a többi úgynevezett feltörekvő régióval összevetve is kedvező a kép. A 2000-ben már éppen lábra állt Latin-Amerika 1-1,3%-ra számít, és az ázsiai országok átlaga a felét sem éri el a tavalyelőtti 5,7%-nak. A globális trendekkel ellentétes, kedvező adatokat az elemzők több tényezőnek is tulajdonítják. Ezek közül kiemelik a gazdasági reformok terén elért eredményeket. A jó egy évtizede indult reformfolyamat a kezdeti visszaesés és számos negatív következmény után mostanra kezd látható és tartós eredményeket hozni. Kelet-Közép-Európa diadalmenetében a szakértők szerint nagy szerepe van annak is, hogy az EU-tagjelölt országok számára elérhető közelségbe került a csatlakozás, így komolyabban kellett venniük a kitűzött reformcélokat. A washingtoni PlanEcon arra is felhívja a figyelmet, hogy a régió gazdaságait szinte egyáltalán nem rázta meg a szeptember 11-ei amerikai merénylet. Az egész térségre érvényes pozitívum, hogy stabilizálódni látszik a növekedés, és mindenhol sikerült kordában tartani az inflációt. Általános negatívum ugyanakkor, hogy magas és egyelőre megállíthatatlanul duzzad a költségvetés hiánya, s nincs egyensúlyban a folyó fizetési mérleg. Nagy előrelépés viszont, hogy az országok többségében a végéhez közeledik a pénzintézetek privatizációja. A bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet (WIIW) szerint Kelet-Közép-Európában a gazdasági átalakulás legnehezebb szakasza lezárult, a térség ezután fokozatos felzárkózásra számíthat. A régióban már harmadik éve töretlen a gazdasági növekedés. Míg a rendszerváltás utáni legrosszabb évben, 1991-ben a térség minden gazdasága vágtató inflációval és szinte kilátástalan recesszióval küszködött, 2001-ben csak – a polgárháború sújtotta – Macedóniában mérnek visszaesést, az idén pedig már egyetlen országban sem számítanak erre. Nagyrészt ennek tulajdonítható az is, hogy 2000-re, illetve a tavalyi évre egyre több ország érte el vagy szárnyalta túl a rendszerváltás előtti gazdasági, ipari teljesítményét. E téren a WIIW Lengyelországot, Szlovéniát, Magyarországot és Szlovákiát sorolja az élre. A lengyel gazdaság – mely a kelet-közép-európai országok összesített teljesítményének közel felét teszi ki – ezen kívül azonban nem sok dicséretet kapott. A magasan tartott kamatok miatt visszaestek a beruházások és a fogyasztás, miközben régiós összehasonlításban is igen magas, 17% körüli a munkanélküliség. Magára talált viszont az éveken át betegeskedő cseh gazdaság: makrogazdasági mutatói sok tekintetben javultak, erősödött a korona, ugyanakkor egyensúlyhiányra utaló folyamatok jelentkeztek. Szlovákiában 2001 szintén a bankprivatizáció éve volt: a tavalyi bankkonszolidációs program eredményeként sikeresen magánosítottak az állami pénzintézeteket (VÚB, takarékpénztár, Istrobanka, Szlovák biztosító és IRB). Nem sikerült viszont a közüzemi vállalatok (vízművek, villamos művek, gázművek) tervezett részleges privatizációja. A makrogazdasági mutatók közül az alacsony infláció és a magas munkanélküliség figyelemre méltó, a gazdasági program végrehajtását a koalíciós pártok közti folyamatos viták sem zavarták. Oroszországban a tavalyi év a Szovjetunió 1991-es felbomlása óta a legnyugodtabb, legstabilabb esztendőnek bizonyult, ám az ősszel érezhetővé vált a gazdasági növekedés lassulása, ami a kőolajárak zuhanása közepette borús jóslatokra késztette a szakértőket. Az elemzők elismerik, hogy a kormány jól sáfárkodott az olajból származó extrabevételekkel. Az orosz bruttó hazai össztermék (GDP) 2000-ben az 1990-es szint 57,5%-át érte el, a 2001-re jelzett 4-5%-os növekedés esetén az elmaradás még mindig 40% körüli. Az élcsapattól még mindig jócskán leszakadt Romániában az új középbal kormány első éve a vártnál jobb eredményeket hozott, folytatódott a gazdaság stabilizációja. A lakosság szélesebb rétegei azonban még mindig nem érzik a fellendülés hatását, amit az is jelez, hogy novemberben mintegy tízezren tüntettek Bukarestben a kormány ellen a szegénység miatt. Az EU-csatlakozásra várók közt a másik sereghajtó Bulgária, ahol elnök- és parlamenti választás is zavarta az évet, és bár az utóbbi évtizedben sokat szenvedett lakosság nagy reményeket táplált az emigrációból egyenesen a miniszterelnöki székbe került Szimeon cár visszatéréséhez, az igazi fellendülés jelei még nem látszanak. Sőt a lakosság életszínvonala romlott, meglódult a munkanélküliség. Kezd közelíteni az átlaghoz a korábban a térség fekete bárányának számító Ukrajna, mely azért most is inkább csak önmagához képest nyújt jó teljesítményt. A kimagasló növekedési ütem hátterében ugyanis részben az áll, hogy a 90-es években a többi térségbeli országnál sokkal gyengébben muzsikált. Megőrizte éllovas szerepét Szlovénia, mely az egy főre jutó GDP tekintetében a térségben elsőként közelítette meg az EU átlagának 75%-át. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) előrejelzése szerint 2002-ben Kelet-Európa 3,4%-os összesített gazdasági növekedést ér el, feltéve, hogy az amerikai és a világgazdaság az év második felében magára talál. Tavalyelőtt összesen 28 milliárd dollár érkezett a 27 országba (ez minden idők rekordja), a globális lassulás miatt a tavalyi összeg várhatóan csak 26 milliárd, de az idén már 30-32 milliárd lehet. (A HVG nyomán)