Izgatottak Irak hitelezői

Az elemzők elsősorban egy nagyvállalatot és egy „nagy” kormányt tartanak nyilván, mint amelyek a legnagyobb veszteségekre számíthatnak: a dél-koreai Hyundait és Oroszországot. A dél-koreai óriáscégnek 1,1 milliárd dollárral tartozik az iraki kormány. Erőműveket, lakótelepeket, gyárakat, utakat építettek még a hetvenes években. Az eredeti tervek szerint a beruházássorozaton a Hyundai 4 milliárd dollárt keresett volna. A kockázat azonban, amelyet vállaltak, már az iraki–iráni háború idején túlzottan nagynak bizonyult. Szaddám nyughatatlan politikája azonban ezt az alkut is átértékelte. Amikor az öbölháború után életbe léptek az ENSZ-szankciók, Irak moratóriumot hirdetett adósságai visszafizetésére. Azóta a koreaiak gyakorlatilag csak rendre megújuló ígéreteket kaptak. A Hyundai azóta két helyen – Londonban és New Yorkban – is bírósághoz fordult, igazi reményük azonban a mostani háborúban van. Nem tesznek éppen háborúpárti nyilatkozatokat, de kétségtelen, hogy egy esetleges új iraki kormánnyal partiképesebbnek érzik magukat. Reményeik szerint az újjáépítésben szerezhetnek olyan megrendeléseket, amelyek enyhíthetnek a vissza nem fizetett adósságon.

Oroszországnak 9 milliárd dolláros követelése van, amelyet még a Szovjetuniótól örökölt. E probléma megoldása keretében Szaddám korábban öt-hat orosz cégnek is kilátásba helyezte, hogy koncessziókat kapnak az olajkitermelésben. A probléma azonban az, hogy írásba foglalt szerződése közülük csak kettőnek van, s ma az sem tudható, hogy ezt majdan érvényesnek tekinti-e magára nézve az „új” iraki fél. Néhány hónappal a háború előtt az amerikai elnök biztosította orosz partnerét, hogy egy esetleges háború után természetesen érvényesíteni fogják a jogos orosz igényeket. Utána azonban meglehetősen megromlott a viszony a két fél között.

Természetesen vannak francia követelések is. A francia nemzetgyűlés védelmi bizottságának adatai szerint van velük szemben 2,5 milliárd dollár körüli kifizetetlen számlája Bagdadnak. Egyelőre nyilvános vita nem zajlik az adósságok sorsáról. Egyes amerikai nyilatkozatok érzékeltetik, hogy azokat valószínűleg el kell ismerni az új rezsimben is. Az is igaz, hogy a majdani olajbevételekre eleinte főképp az újjáépítéshez és az ország működtetéséhez lesz szükség. Az amerikai cégekkel – merthogy ezen az oldalon is van egy 5 milliárdos adósság – vélhetően könnyebben egyeznek majd ki, ez nyilvánvaló része lesz az újjáépítési torta felosztásának. Több más országgal sem várható igazi probléma. Valódi nézeteltérések azokkal lehetnek, amelyekkel jócskán megromlott az amerikaiak viszonya.