Időben idős korunkra...

A probléma azonban nemcsak Szlovákiát érinti. A nyugdíjreform a világ számos országában napirenden van, még a tőlünk jóval fejlettebbekben is. A közös ok, a demográfiai helyzet alakulásában rejlik. Általános jelenség a nyugdíjasok arányának növekedése az aktív korúakkal szemben. A szakemberek szerint a nyugdíjellátó rendszer akkor jut válsághelyzetbe egy országban, ha a nyugdíjalapokba befizetők és a nyugdíjasok aránya 2:1 alá csökken. Szlovákiában már a 90-es évek elején túllépte ezt a határt, és jelenleg 1,5 befizető jut egy nyugdíjasra. Ez természetesen hatással van a nyugdíjak nagyságára is. Az átlagos nyugdíj jelenleg a szlovákiai bérek 40 százalékát sem éri el, és még a legoptimistább előrejelzések szerint is ez a jövőben tovább fog csökkenni. A nyugdíjreform ennek fényében elkerülhetetlen, a kormány azonban továbbra is halogatja a lépést, így nagy valószínűséggel ezt már csak a következő kabinet lesz képes végrehajtani.

A nyugdíjrendszer legnagyobb problémája, hogy úgynevezett felosztó-kirovó finanszírozású, vagyis kiróják a foglalkoztatókra és a munkavállalókra a járulékfizetési kötelezettséget, a befolyt járulékot pedig felosztják nyugdíjak formájában a nyugdíjasok között. Ez részben a reformot követően is fennmarad, ám egyre nagyobb szerepet kapnak majd a nyugdíjbiztosítás egyéb formái. Az egyszintű, vagyis a kizárólag állami gondoskodásra épülő nyugdíjrendszert háromszintűvé kívánják kiépíteni. Ez azt jelenti, hogy a bérből kötelezően levont nyugdíjjárulék mellett a munkáltató megszervezheti, hogy a munkavállalóktól levont díj egy részét magán-nyugdíjpénztárban helyezze el, és ezek mellett a munkavállaló maga is beléphet egy önkéntes nyugdíjpénztárba. E lehetőség azt is jelenti, hogy az állam csak bizonyos határig képes garantálni a nyugdíjasok megélhetését: a magasabb életszínvonal megtartásához a munkavállalónak önkéntes előtakarékoskodást is vállalnia kell.

Még a sikeres nyugdíjreformot követően is azonban az állami rendszer csak a bérek legfeljebb 50 százalékának megfelelő nyugdíjat lesz képes biztosítani. A fejlett nyugati országokban azonban ez akár a 70 százalékot is eléri. Ez a különbség a szakemberek szerint a járulékos nyugdíjpénztáraknak köszönhető, amelyek ott mát jobban befutottak, mint nálunk.

Szlovákiában jelenleg négy járulékos nyugdíjbiztosító működik: a Tatry Sympatia, a Stabilita, a Pokoj és a Lipa. A piacvezető a Tatry Sympatia, amely több, mint a piac felét uralja. A második továbbra is a Stabilita, részesedése azonban a két évvel ezelőtti 29 százalékról mára 24 százalékra csökkent. Jelentősen javított helyzetén azonban a Pokoj, amely az elmúlt két évben megduplázta részesedését, és mára a piac 13 százalékát uralja. A sereghajtó a Lipa, amelynek 7 százalékos piaci részesedése van.

Négy járulékos nyugdíjbiztosítónknak jelenleg együttvéve mintegy 320 ezer ügyfele van, ami még korántsem éri el a nyugat-európai országok hasonló intézményeinek ügyfélszámát. Németországban az aktív, kereső lakosság fele, a Benelux-országokban a 80 százaléka él a nyugdíjbiztosítók adta lehetőséggel. Nálunk az aktív, dolgozó lakosság száma mintegy 1,6-1,7 millió fő, így a szakemberek arra számítanak, hogy az elkövetkező években a hazai járulékos nyugdíjbiztosítók ügyfeleinek száma elérheti a 800 ezret. Egyelőre ugyan inkább az idősebb, 45-55 éves korosztály érdeklődik a járulékos nyugdíjbiztosítás iránt. Bíztató jel azonban, hogy a 25-30 éves korosztály is átlagon felül van képviselve. A szakemberek szerint ez az a korosztály, amely felismerte, hogy minél hamarabb kezdenek el takarékoskodni a nyugdíjra, annál biztosabb és anyagilag kiegyensúlyozottabb időskorra számíthatnak.

Deficites nyugdíjrendszer

Pozsony. Szlovákiában jelenleg csaknem 1,2 millió nyugdíjas él. A legtöbben, mintegy 771 ezren öregségi nyugdíjat kapnak. A rokkantnyugdíjasok 223 ezren, a részlegesen rokkantak 69 ezren vannak. Özvegyi nyugdíj 300 ezer, árvasági nyugdíj pedig 35 ezer embernek jár. A Szociális Biztosító nyugdíjalapjába az idei első negyedévben 18,185 milliárd korona folyt be, a nyugdíjakra fordított kiadások azonban elérték a 19,292 milliárdot. A biztosító így egyéb tartalékait kénytelen felélni, ami hosszútávon fenntarthatatlan. (ú)