Hová fektessük be a pénzünket?

Felmérések szerint a pénzben kifejezhető tényezők kevesebbet számítanak a bankok megítélésében, mint a minőségi elvárásokĽuboš Pilc felvételeA magasabb béreknek és az alacsonyabb inflációnak köszönhetően idén a lakossági fogyasztás növekedése mellett, több pénzt tehetünk félre, mint tavaly. Kire bízzuk a megtakarításainkat, hogy azok ne csak biztonságban legyenek, hanem gyarapodjanak is? Pénzpiaci elemzők szerint 2005-ben úgy gyarapíthatjuk a legjobban a pénzünket, ha befektetési alapban helyezzük el a megtakarításainkat. Ezekben – az alap típusától függően – évi 4-10 százalékos gyarapodást érhetünk el.

Vannak persze rizikós alapok, ahol akár 20 százalékot nyerhetünk, ezekben azonban ugyanennyit veszthetünk is. Erre azonban az alapok előre figyelmeztetnek, vagyis ma már elvileg nem történhet meg, hogy ellopnák a pénzünket. Ha nem szeretnénk nagyobbat bukni, megéri pénzügyi tanácsadóhoz fordulnunk. Az utóbbi időben azonban ezek tanácsa sem nyújt 100 százalékos biztonságot, hiszen a kezdő tanácsadók egy részénél fennáll a veszélye annak, hogy nem látják át a piaci veszélyeket. ĺgy mielőtt szakemberhez fordulnánk, érdemes az ismerősöknél is érdeklődni egy-egy tanácsadó megbízhatóságáról.

Hogy a befektetési alapok iránt egyre nagyobb az érdeklődés, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy Szlovákiában a lakosság ezekbe eddig 67 milliárd koronát fektetett be. Szlovákia 2004 első kilenc hónapjában a leggyorsabban növekvő piacnak számított a befektetési alapok szempontjából, a befektetések ebben az ágazatban 59 százalékkal nőttek.

A felmérések szerint már a konzervatívabb befektetők is egyre gyakrabban mondják fel a bankszámláikat és betétkönyveiket, hogy a pénzüket jobban kamatoztathassák. Mindez elsősorban annak a számlájára írható, hogy a hazai pénzintézetek a tavalyi év végén átlagosan 2,28 százalékos kamatot folyósítottak a koronaalapú számláinkon elhelyezett pénzünkért, vagyis az inflációt is figyelembe véve vesztettünk a befektetéseinken. Ennek ellenére többségünk még mindig banki számlákon tartja a pénzét, így a szlovákiai takarékoskodókra is érvényes a magyarországi GfK Piackutató Intézet elemzésének fő tanulsága: a pénzben kifejezhető tényezők kevesebbet számítanak a bankok megítélésében, mint a minőségi elvárások. A GfK Magyarországon elvégzett elemzése régiónk fogyasztói mentalitását is jól jellemzi. A banki betéteknél a legfontosabb jellemzők a lakosság számára: egy pénzintézet legyen megbízható, ügyintézői adjanak jó információkat és rendelkezzenek magas szakmai tudással. Csak ötödik helyen következik, hogy magas kamatokat lehessen kapni, hatodikon, hogy alacsonyak legyenek a hiteldíj-mutatók és a költségek. A rangsor további helyein az ügyintézők barátságos viselkedése, valamint az átutalások gyorsasága áll.

A férfiak és a nők elvárásai eléggé egyöntetűek. A nők javára az ügyintézők barátságos modoránál mutatkozik hat százalékpont különbség, és ugyanennyivel több a férfiak aránya a telefonos banki szolgáltatásokat nagyon fontosnak tartók körében. Életkor szerint megállapítható, hogy a legigényesebbek minden kritériumnál a 30-49 évesek. Ők a bankok legaktívabb ügyfelei, akik átlagosan a legtöbbféle szolgáltatást veszik igénybe.

Településtípus szerint a bankokkal szemben a nagyobb városokban élők a legigényesebbek. A falun élők között viszonylag sokak szerint nagyon fontos, hogy a banktól kapott kamatok magasak legyenek. Ennek egyik oka az, hogy a falvak lakói általában kevés bankot ismernek. Informáltságuk a különböző szolgáltatásokról elmarad az átlagostól, ahogyan a szolgáltatások igénybevétele is. Elvárásukat az objektív tényezőre, a kamatra fókuszálják. A bankkal továbbá a falusiak jelentős része kisösszegű megtakarítása révén kerül kapcsolatba, s nemzetközi tapasztalat, hogy a kevés pénzüket takarékban tartó emberek különösen elvárják a magas kamatokat. (mi, euro)