Harmadával kevesebb gabona?

Április végén, május elsején rég nem látott hőmérsékleti csúcsok dőltek meg az országban: Gyügyön és Privigyében 32 fokot jegyeztek május első napján. Aztán jött ugyan a májusi arany, de elenyésző mennyiségben. „Az aszály nagymértékben befolyásolhatja az idei gabonatermést nem csupán Szlovákiában, de az Európai Unió további országaiban is. Persze, most még nem lehet messzemenő következtetést levonni az időjárás ilyetén alakulásáról, s a majdani gabona- és kenyérárakról is idő előtti beszélni. Az viszont közismert tény, hogy Szlovákia az EU össz-gabonatermeléséből nem egészen 1%-ban részesedik, ami elenyésző mutató” – mondta lapunknak Stanislav Nemec, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) sajtótitkára. Nemec hozzátette, mind a hazai, mind pedig a csehországi molnárok már most is fontolgatják a liszt árának emelését. Azt valóban nehéz előre megjósolni, miképpen alakul az idei termésből származó gabonafélék ára. „Nem téveszthető szem elől, hogy a gabonafélék értékesítése jelentős mértékben függvénye a kőolajár alakulásának, emellett számos termelő kivár, hogyan alakulnak a külföldi tőzsdéken a gabonaárak” – nyomatékosította a mezőgazdasági kamara szóvivője.

Az aszályos időjárás alakulására természetesen azonnal reagált a gabonapiac. Szlovákiában jelenleg 190-200 euróra szökött fel a búza tonnánkénti ára, és ugyanennyiért értékesíthető a külföldi piacokon is. „A jelzett tételek azt jelentik, hogy nálunk most drágább a búza, mint például Magyarországon vagy Csehországban. Németországban és Franciaországban elegendő csapadékmennyiség hullott, így az ottani termelők reménykednek, hogy nem lesz gyengébb a gabonatermésük, mint mondjuk az elmúlt évben volt” – véli Marián Uhrík, a Szlovákiai Takarmánygyártók Szövetségének elnöke.

Zdenek Černay szenci magángazda már korábban értékesítette tavalyi gabonatartalékait. Matej Múcska, a cég agronómusa lapunknak elmondta, hogy az idei csapadékínséges esztendőben azokban a hazai mezőgazdasági üzemekben, ahol nem képesek teljes ütemben és területen működtetni az öntözőberendezéseiket, a tavalyi gabonatermésnek csak mintegy kétharmadára számíthatnak a betakarítás során. „Naponta 70 hektárnyi területet vagyunk képesek öntözni, sajnos, ez nem fedi a búza- és árpatermesztő területünk egészét. Ahol nem öntöznek, ott valóban katasztrofális termésre lehet számítani, persze, ha nem jönnek további kiadósabb égi áldások” – vélekedik Múcska. Černay agrárvállalata az idén mintegy 600 hektárnyi területen termeszt gabonaféléket. „Természetesen valamennyi növénykultúrának hiányzik a csapadék, de a leginkább a gabonafélék érezték meg a deficitet. Öntöznünk kellett a vöröshagymát, a napraforgót, az olajrepcét, valamint a burgonyát is. Az elmúlt pénteken a szenci termőföldjeinkre átlagosan 18 milliméternyi csapadék hullott, a cseklészi határban 40-45 millimétert mértünk, míg Magyarbélen 25 milliméter volt a lehullott csapadékmennyiség” – magyarázta az agronómus.

Sokkal borúsabb hangnemben nyilatkozott Szalai József, az Érsekújvári járásban gazdálkodó Szímői Mezőgazdasági Szövetkezet növénytermesztési ágazatvezetője. „Szinte egyetlen milliméternyi csapadékot sem könyvelhettünk el a napokban, és már most leszögezhető, hogy mintegy 30%-os terméskiesést leszünk kénytelenek elkönyvelni a végső elszámolásnál. 570 hektárnyi területen termesztünk az idén búzát, továbbá csaknem 80 hektárnyi az árpánk. Az öntözést most a vetőmagnak termesztett kukoricánkra összpontosítjuk. Valamennyi növénykultúránk áhít a csapadék iránt, de a teljes területünket képtelenek vagyunk öntözni, mert az rengeteg befektetést igényel” – sorolta a gondokat Szalai József.

Susla Béla