Gyógyíthat is a munkahelyi pletyi

ÖSSZEFOGLALÓ

Elítéljük azt, aki pletykás, de szinte kivétel nélkül hegyezzük is a fülünket a folyosón és az ebédlőben, ha valaki rákezd. Azt tanultuk, hogy távol kell magunkat tartani tőle, de mégsem akarunk kimaradni belőle. Elsősorban a munkahelyünkön él és virul a pletyka, hiszen felnőtt éveink legnagyobb részét ott és azzal a szűkebb közösséggel együtt éljük. „A pletyka valami olyanfajta kommunikáció, amely alapvető emberi jellegzetesség, és az ismeretek nagy részét innen szerezzük be” – állítja Szvetelszky Zsuzsanna pletykakutató, szociálpszichológus. Mivel a kutató szerint a beszélgetéseink 66%-át teszi ki a pletyka, ezért nem mehetünk el mellette szó nélkül a munkahelyünkön sem.

Nézzük hát, mire jó a pletyka! Gyors és részletes információt szerezhetünk általa. Olyan hírről is értesülünk, amely nem hivatalos, nem publikus – ám igen hasznos lehet számunkra. Döntéseinket több oldalról is alá tudjuk támasztani a segítségével. Összekovácsolja a közösségeket, hiszen kibeszéljük, továbbadjuk, megosztjuk egymással. Csökkenti a bizonytalanságot, amelyet az információhiány (például a gyors és gördülékeny kommunikációra képtelen vezetőség) teremthet. Az egy szinten lévő munkatársi közösségekben a közös ebédek, kávézások alkalmával lehet panaszkodni a főnökre, így a kollégák nem feltétlenül egymásban keresik a hibát.

Általában azok a pletykák az érdekesek számunkra, amelyek középpontban álló témákról – például átszervezés, fejlesztés, létszámleépítés – vagy személyekről szólnak. Ez utóbbi lehet a főnökünk, a cég ügyvezetője, az újonnan érkezett kolléga vagy vezető is.

Szvetelszky Zsuzsanna a pletyka 3 hasznos fajtáját különbözteti meg. 1. Gyógypletyka: ennek köszönhetően enyhülhet a ránk nehezedő nyomás. Például megtudjuk, hogy nemcsak bennünket bocsáthatnak el a munkahelyünkről, vagy nemcsak nekünk lehetnek problémáink, hanem mások is hasonlókkal küzdenek.

2. Portrépletyka: ebből kideríthetjük, külső szemmel milyenek vagyunk, és miben különbözünk másoktól.

3. Navigációs pletyka: klasszikus példája ennek az, ha új ember érkezik egy közösségbe, vagy visszatér egy régi. Szükségünk van a róla szóló hírekre, hogy el tudjuk dönteni: befogadjuk-e vagy sem.

És vegyük sorra azt is, hogy mikor válik ártalmassá a munkahelyi pletyka! Ha nem ismerjük fel, hogy rosszindulatú rágalom vagy szándékos megvezetés a célja. Ha feltétel nélkül elfogadjuk, és saját információkat nem szerzünk hozzá. Ha nemcsak csúsztatásról van szó, hanem teljesen más a valóság. Ekkor teljesen félrevezethet bennünket, és nagyon rossz döntést hozhatunk miatta. Ha nem elég, hogy bedőlünk a manipulált pletykának, de még tovább is adjuk másoknak.

A fentiekből is látszik, hogy a pletykával kezdenünk kell valamit. Tény, idővel kiemelkedett belőle egy másik műfaj, a rágalom, ami egy rosszindulatú és manipulatív pletykaforma. Ha ezeket meg tudjuk különböztetni a hasznos pletykáktól, akkor nyugodtan hegyezzük a fülünket, amikor megállunk egy kávéra a büfében vagy elmegyünk ebédelni munkatársainkkal. Az úgyis csak rajtunk múlik, mihez kezdünk a hallottakkal, ahogyan az is, hogy beszállunk-e saját pletykák megosztásával, és továbbadjuk-e a hallottakat. (Profession.hu)