Gyengébb mutatók az állattenyésztésben

Galánta/Komárom. A múlt év is próbára tette a mezőgazdasági termelőket. A kedvezőtlen időjárás, az általános pénzhiány és a kintlévőségek behajtása keserítette az agrárszférában dolgozók mindennapi életét. Ennek ellenére a konszolidáció jelei már tapasztalhatók az ágazatban. Perleczky Gábor, a galántai regionális agrárkamara igazgatója szerint tavaly a növénytermesztésben jobbak voltak az eredmények, mint 2000-ben. Ennek ellenére sajnos továbbra is megtörténik, hogy a termelők – pénzhiány miatt – nem a legmegfelelőbb termőképességű és fajtájú magvakat vetik. Búzából a korábbi 3,18 tonnával szemben 4,35 tonnára, árpából 2,08 tonnáról 3,91 tonnára nőtt a hozamátlag. Szemes kukoricából 4,1 tonnáról 5,5 tonnára nőtt a járási átlag. Cukorrépából 15,49 százalékos cukortartalom mellett 40,58 tonnát takaríthattak be a járásban gazdálkodók. Olajnövényekből is jobbak voltak a hektárhozamok, mint a 2000-ben. Bővült a burgonyatermesztés a régióban – étkezési burgonyából tavaly 8127 tonnányit értékesítettek –, ugyanakkor tovább hanyatlott a nagyüzemi zöldségtermelés. Bővültek viszont a családi vállalkozások, noha az árunak így sem sikerült mindig piacot találni. Nagy segítség a régió kertészkedőinek, hogy a diószegi feldolgozóban értékesíthették terményfeleslegüket.

Az állattenyésztés eredményeivel nem nagyon lehet dicsekedni. Bár a 2000-es valóságához képest jelentősen nőtt a fejési átlag, a 19,318 millió literes tejkvótát csak 99,5 százalékra teljesíthették a termelők. Jó hír, hogy a szarvasmarhák száma 9865 darabon stabilizálódott. A sertéseknél az alacsony súlygyarapodás és a alacsony szaporulat okozott fejfájást. A sertéskvótát csupán 72,8 százalékra teljesítették az állattartók. A marhahús értékesítésre a kergekór hazai felbukkanása is rányomta bélyegét – a vágásra érett állatok eladása visszaesett, az eladási kvótát mindössze 69,4 százalékra teljesítették a termelők.

Az idei rajt a tejtermelésben kissé gyengébbre sikeredett, de Perleczky Gábor szerint az évközi teljesítéssel nem lesz gond. A szarvasmarha értékesítésével továbbra is gondok vannak – kínálat van, a kereslet viszont minimális. Félő, hogy ez az állomány leépüléséhez vezethet. A növénytermesztésben bíztatók az idei kilátások: 13,708 ezer hektáron erőteljesen fejlődnek a gabonafélék és a 3,5 ezer hektár repcével sem lehet baj. A gazdaságok időben elvégezték a fejtrágyázást és növényvédelmi munkákat.

Varga Andrástól, a földművelésügyi minisztérium komáromi kirendeltségének agronómusától megtudtuk, hogy a tavaszi munkák folyamatosságával, agrotechnikájával a járás területén sehol nincs gond. A piros gázolaj körül kialakult hercehurca viszont többletkiadásokat jelent a magántermelőknek. Főként azoknak, akik késve intézték kérvényeiket vagy akiknek nincsenek üzemanyag-tárolási lehetőségeik. Az agronómus elmondása szerint a szükséges alapanyagokból és eszközökből nincs hiány, vegyszerekből és műtrágyából is van elegendő, ennek ellenére a legfontosabb alaptrágyázást mindössze 60 százalékra végezték el az agrártermelők. A tavaszi árpát 11 ezer hektáron már elvetették. Fő fajtaként sörárpát vetettek a termelők, mert iránta nagy a kereslet és jó árat fizetnek érte a feldolgozók. 700 hektáron földbe került a borsó és 750 hektáron a cukorrépa, tavaszi keverékeket mintegy 600 hektáron termesztenek. A magántermelők 3500 hektáron foglalkoznak zöldségfélék termesztésével. Az időjárásnak köszönhetően az idén korábban szállítják a primőr árut, mint tavaly.