Görög búcsú az eurózónától?

ÖSSZEFOGLALÓ

Athén/Brüsszel. Görögországnak várhatóan távoznia kell az euróövezetből, mert további tagsága sem a görög gazdaság, sem a valutaunió érdekeit nem szolgálja – mondta Alan Greenspan. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve volt elnöke szerint csak idő kérdése, hogy mindenki felismerje: a válás a legjobb stratégia, hiszen ha Görögország nem kap további kölcsönöket, az óhatatlanul törlesztési csődhöz vezet. Greenspan közölte: nem tudja elképzelni, hogy az eddigi „megannyi csalódás után” ki lenne hajlandó újabb hiteleket adni Görögországnak. Jánisz Varoufakisz görög pénzügyminiszter szerint azonban, ha országát az euróövezet elhagyására kényszerítenék, az dominóhatást váltana ki: az euróövezetből több ország is kilépne, ami az övezet végét jelentené.

Greenspan kijelentette: személyesen soha nem volt nagy rajongója az eurónak, egyebek mellett azért, mert a valutaunió létrehozása „gazdasági köntösbe bújtatott geopolitikai döntés volt”, amelyet az Európából kiindult két világháború diktált. A Federal Reserve volt elnöke közölte: nehezen tudja elképzelni az euróövezet fennmaradását a tagországok politikai integrációja nélkül. Greenspan szerint nem is lenne elégséges az eurógazdaságok költségvetési integrációja, hanem teljes politikai unió kellene ahhoz, hogy az euró jelenlegi formájában tovább működhessen. Greenspan szerint az euróövezet fenntartása jelenlegi formájában az összes tagállamra terheket ró, és megvan a veszélye annak, hogy nem csupán Görögország, hanem több más déli tagállam is távozni kényszerül. George Osborne brit pénzügyminiszter közben elismerte, a brit kormány „készenléti tervek” kidolgozásába fogott arra az esetre, ha a görögöknek távozniuk kell az euróövezetből.

Alekszisz Ciprasz görög kormányfő vasárnap, a parlamentben mondott programbeszédében elhibázottnak nevezte az államcsőd elkerülése érdekében országának nyújtott nemzetközi hitelprogramot, és kitartott a megszorítások sújtotta emberek megsegítését hirdető választási ígéretei mellett. „A hitelprogram elbukott. Nem indokolt, hogy az új kormány annak meghosszabbítását kérje, mert nem kérheti a hibák megismétlését” – mondta Ciprasz. A kormányfő ismét elővette a II. világháborús német jóvátétel kérdését is, s leszögezte, hazája „történelmi kötelessége”, hogy megfizettesse Berlinnel a hét évtizeddel ezelőtt okozott károkat. A görög kormány arra alapozza követelését, hogy a náci megszállók a II. világháború alatt kifosztották az országot, és arra kényszerítették a görög jegybankot, hogy kölcsönként adja át 476 millió német márkás tartalékát Berlinnek, amelyet a németek nem fizettek később vissza. A Ciprasz által vezetett Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) január 25-én azzal az ígérettel nyerte meg a választásokat, hogy újratárgyalja a nemzetközi hitelezők által a dél-európai országnak juttatott segélycsomag feltételeit, és megszünteti a görög társadalomnak súlyos nehézségeket okozó megszorítási politikát.

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker tegnap ugyanakkor azt tanácsolta a görög kormánynak, ne feltételezze, hogy az eurózóna olyan egyszerűen elfogadja Ciprasz választóknak tett ígéreteit, amelyekkel a kormányfő sutba vágná a gazdasági reformokat országában. (TASR, MTI)