Gazdasági problémák Európában

Franciaországban rendszeresek a jobb munkafeltételekért folytatott tüntetések, miközben 300 ezer állást nem sikerül betölteni a megfelelő jelentkezők hiánya miattČTK-felvételA cseh kormány például az államháztartási hiányok miatt készül reformokra, de fontos szerepet kap a munkaerő-piaci részvétel elvének alkalmazása is. A szociális rendszerben a csalás és a visszaélések visszaszorítását, valamint a juttatásoktól való függőség kialakulásának megelőzését tartják fontosnak. A cseh társadalmat különösen érzékenyen érinti az öregségi nyugdíjakra fordított jövőbeni kiadások ténye. Sor kerül majd a nyugdíjkorhatár fokozatos emelésére, melynek 2013-ig a férfiak esetében el kell érnie a 63 éves kort, a nőknél pedig a gyerekek számától függően az 59 és 63 éves kort.

Nincs sokkal jobb helyzetben Magyarország sem, amely a napokban a legrosszabb gazdasági értékelést kapta az Európai Unió bizottságától, amely legújabb előrejelzésében az utolsó helyre sorolta Magyarországot az államháztartási hiány alakulásának terén. Nemcsak a régi uniós tagállamok, hanem az összes új csatlakozó ország is megelőzi Magyarországot az EU bizottságának új értékelésében, amely szerint a legnagyobb államháztartási deficittel Magyarországnak kell megküzdenie jövőre. A magyar pénzügyminisztérium eddigi előrejelzéseivel szemben az uniós bizottság számításai azt mutatják, hogy 2005-ben a magyar költségvetési hiány eléri a GDP 5,2 százalékát.

A korábbi dinamikus növekedéssel szemben Lengyelországban is lassult a gazdasági növekedés üteme. A hazai össztermék (GDP) 5,2-5,5 százalékkal nőtt a harmadik negyedben, míg a második negyedévben 6,1 százalékos volt a növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A lengyel foglalkoztatási helyzet ugyanakkor idén fokozatosan javul, és októberben három év óta első ízben került a regisztrált munkanélküliek száma 3 millió alá. Tavaly februárban még 20,7 százalékos volt a munkanélküliségi ráta.

A munkaerő-problémák azonban nemcsak az új tagországokra jellemzőek. A francia kormány például nemrég fogadta el azt a nemzeti tervet, mellyel a munkaerő-felvételben tapasztalható nehézségeket igyekszik orvosolni. A francia foglalkoztatási miniszter szerint az országban jelenleg mintegy 300 ezer állást nem sikerül betölteni a megfelelő jelentkezők hiánya miatt. A miniszter „elfogadhatatlan paradoxonnak” minősítette, hogy az országban ilyen magas a betöltetlen posztok száma, miközben a munkanélküliségi ráta sem mondható éppen alacsonynak. Ezért a foglalkoztatásért felelős három nemzeti szerv – a szociálisügyi minisztérium, az ANPE és az AFPA (e három közösen alkotja a francia állami foglalkoztatási szolgálatot) – segítségével kidolgoztak egy nemzeti tervet, melynek célja, hogy 2004 végéig mintegy harmadára csökkentse a betöltetlen munkahelyek számát az országban. A „100 ezer munkahely célkitűzése” névre keresztelt terv több elemből tevődik össze. Ezek között szerepel például a munkaadókkal való kapcsolatok jobb kihasználása néhány konkrét ágazatban.

A spanyol gazdaságnak mindennapi realitásként kell szembenéznie a külföldi cégek kitelepedésével. A spanyol gyáriparban a vállalatok olcsóbb munkaerő-költségű országok felé helyezkedésének fenyegetését jól illusztrálja a Samsung közelmúltban hozott döntése, miszerint a korábban Katalóniában végzett tevékenységét hozzánk Szlovákiába és Kínába helyezi át. A döntés nem kevés elégedetlenséget szült, mivel az üzem eddig nyereségesen működött, tehát semmi sem indokolta a hirtelen költözködést. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a vállalat jelentős haszonra tesz szert annak a földterületnek az értékesítéséből, amelyen az üzemet felépítették. A területet egyébként a regionális hatóságok éppen azért bocsátották a cég rendelkezésére, hogy Katalóniába csábítsák. A Samsung döntésével közel egy időben több más nagyvállalat, köztük a Philips és a Bayer is bejelentette katalóniai gyárainak bezárását. (VG, t, s)