Folytatódó orbáni szabadságharc

ÖSSZEFOGLALÓ

Ahogy azt a különböző felmérések alapján sejteni lehetett, a Fidesz-KDNP pártszövetség nyerte a 2014-es választásokat, és tette mindezt úgy, hogy Orbán Viktor március közepén a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitó gazdaságpolitikai fórumán csupán annyit mondott a programjukról: folytatjuk. „A Fidesznek nem volt gazdaságpolitikája, hatalmi céljai voltak, az állam és kliensei számára átrendezni a gazdasági rendszert” – állítja Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese. A Fidesz-kormány eddigi víziója az volt, hogy az állami szerepvállalástól, az egykulcsos adótól, állami tulajdontól lesz gazdasági növekedés, Karsai szerint ezekhez a választási eredmény tükrében is ragaszkodni fognak.

Jöhet a konszolidáció

Ádám Zoltán, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. vezető kutatója elmondta: Orbán Viktornak a vasárnapi választások utáni beszédéből arra lehetett következtetni, hogy a jövőben egy, az unió felé konszolidáltabb, kiszámíthatóbb politikát fog a következő kormány folytatni. Kiemelte: a multicégek és a bankok továbbra sem járnak jól a kormány gazdaságpolitikájával, ha esetleg szükség lesz kiigazításokra, várhatóan úgy gondolkodik majd a kormány, hogy rájuk rakja a terheket.

Módosul

a rezsicsökkentés

Az mfor.hu elemzése szerint Orbán a rezsicsökkentés politikájával, ami lényegében a Fidesz kampányának alapkövét jelentette, szinte egész biztosan nem áll le. Talán annyi különbség lehet a jövőben, hogy a háztartások után most a vállalati rezsiköltség csökkentése kerülhet a központba. A választások előtt függőben maradt ügy lett a devizahitelesek problémája is, mely szintén megkérdőjelezhetetlen feladata lesz a régi-új kormánynak. Az viszont, hogy a devizahitelek végleges kivezetése a piacról pontosan milyen formában történik, nehezen megmondható. Az adórendszer nem igényel jelentősebb átalakításokat. Amit célként megfogalmaztak Orbánék, és amire a következő parlamenti ciklusban – akár már ősszel – esély mutatkozik: a személyi jövedelemadó egyszámjegyűvé tétele. Sőt, a munkavállalói járulékok csökkentése is napirendre kerülhet.

Folytatódó államosítás

A második Orbán-kormány nevéhez államosítások tömkelege kötődik, számtalan területen vetette meg ugyanis a lábát az állam. A legutóbbi időszak meghatározó lépéssorozata a közműszolgáltatókkal függött össze, ami a gazdasági elemzők szerint a jövőben is folytatódhat. Amennyiben lesz a piacról kivonulást tervező cég, az állam mindenképpen megjelenhet vásárlóként. Viszont ahogy a könyvkiadók piacára is belépett legutóbb, úgy könnyen olyan, új ágazatokban is megjelenhet az állam piaci szereplőként, ahol úgy érzi, a jelenléte stratégiai fontosságú. Ezzel lehetne indokolni azt a piaci pletykát is, miszerint hamarosan jönnek majd a „nemzeti alkoholárusítók” is.

Nem lesz magyar euró

Eltérnek a szakértői vélemények arról, milyen euró-forint árfolyam lehet elfogadható az újraválasztott Fidesz-kormány számára. Kovács György, a UBS szakértője szerint egy tartósan gyenge forint nagy terhet tesz a gazdaságra a devizahitelek magas aránya, illetve a magas külföldi finanszírozási igény miatt. Az UniCredit közgazdásza, Dan Bucsa szerint ugyanakkor a választások után a magyar kormány a jelenleginél gyengébb árfolyamot is elfogadhatónak tarthat; a szakértő szerint a kormány toleranciaszintje 340 forintnál van. A következő négyéves, Fidesz-kétharmad ígérete mellett nem várható, hogy Magyarország 2030 előtt bevezeti az eurót – vallja Bucsa. (MTI, Privátb., mfor.hu, mi)